Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 22. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (SZDSZ)
753 erre összehasonlításul hozni, hogy egy centrális hierarchia élén levő Belü gyminisztérium TOP helyett ott a Belügyminisztérium egyik főosztálya végzi a tűzvédelem szakmai irányítását. A másik, ami aggasztó ebből a szempontból, hogy a törvényjavaslat szerint 1991. december 31ig biztosítani kell a hivatásos önkormányzati tűzoltósá gok létesítésével, fejlesztésével, fenntartásával, működtetésével kapcsolatos teendők átadását, költségek fedezését az önkormányzati szervek számára. Nos, a tűzoltóság műszaki ellátottsága, felszereltsége olyan súlyos problémákkal küszködik ma is, hogy ez a rövid határidő nagyon súlyos problémákat és következményeket hozhat az ország tűzvédelmének az ellátásában. Másik ilyen terület, amivel foglalkozni szeretnék, a szabálysértési jogterület. Itt is egy olyan szakmai szempontot szeretnék megvilágítani, amely a hatáskörtelepítés eldöntésénél szempont lehet. Az én véleményem szerint a szabálysértési ügyek túlnyomó többsége nem kimondottan helyi érdekű és önkormányzati szabályozás hatókörébe tartozó kérdés. A szabálysértési tényállások jelentős része például a Büntető Törvénykönyvben található meg, például a tulajdon elleni szabálysértések esetében. Ennek kisebb súlyú és a társadalomra csekély veszélyességgel járó alakzatait kodifikálják a szabálysértési kódex keretében. Itt az önkormányzat hivatalnokának, a jeg yzőnek a hatáskörébe utalná a törvényjavaslat ezeknek az ügyeknek az eldöntését. Másodfokon viszont a jogorvoslat a dekoncentrált szervként működtetett köztársasági megbízottakhoz telepítené, és sajátságos módon egy harmadik hatáskört pedig teljesen az önk ormányzatokhoz adna, ugyanis az önkormányzatok képviselő testületei döntenének a kiszabott pénzbírságnak méltányosságból történő elengedéséről. Nos, hogyha teljesen államigazgatási ügyként, közigazgatási ügyként fogom fel a szabálysérté st, akkor az önkormányzati törvénnyel ellentétes ennek a hatáskörnek a delegálása a képviselőtestületekhez, másrészt pedig ellenérdekeltség mutatkozik abban, hogy például a letiltott bírságösszeg – amely jelenleg önkormányzati helyi bevételt képez – ennek a hatáskörnek a gyakorlásával összeférhetetlen volna. Több európai ország például azt mutatja, hogy az úgynevezett szabálysértési vagy kihágási ügyeket kihágási bíróságok intézik, és ítélkeznek ezekben az ügyekben. Még egy terület problémájáról szeretnék beszélni: ez a gyámügyi hatásköröknek a telepítése. A november 29i kormányülést követően még arról volt szó, hogy a Kormány az árvaszékeknek a felállításáról dönt. Ez az új jogszabály azonban ezzel ellentétes koncepciót képvisel, mégpedig a korábbi gyakor latnak megfelelően az önkormányzati hivatalokhoz telepíti a gyámügyi feladatok többségét. Ezzel kapcsolatban szeretnék rávilágítani ennek a szakterületnek olyan buktatóira, amelyek talán képviselőtársaim előtt sem teljesen ismertek. Ez a munka a családjogi törvény, a Polgári Törvénykönyv, a büntetőjog, az eljárási törvények és számos kapcsolódó jogszabály alapos ismeretét, értelmezését és alkalmazását kívánja meg. Akkor, amikor a gyámhatóságok a gyermekek családból való kiemeléséről, másnál történő ideiglen es elhelyezéséről, örökbefogadás engedélyezéséről, elmebeteg emberek gondnokság alá helyezésével kapcsolatos perek megindításáról döntenek, és bíróság előtti jogi képviseletet látnak el, nemcsak a lelkiismeretesség a legfőbb szempont, hanem legalább ilyen fontos a kellő hozzáértés, a szakértelem. Most a vállalkozások korát éljük, így szép számban akadnak olyan vagyonos kiskorúak, akik vagyonukat kívánják különböző vállalkozási formákba fektetni, és a szülőknek a kiskorúak nevében tett ilyen jognyilatkozatáh oz is a gyámhatósági jóváhagyás szükséges. Azt hiszem, hogy nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az ilyen döntéseket nem lehet szakértelem nélküli emberekre bízni. Amit azonban ezen a területen évtizedek óta látunk, az az, hogy a terület évek óta fokoz ott túlterheltséggel és állandó fluktuációval küzd. A legjobb és a legfelkészültebb szakemberek egy idő után sorozatban hagyják ott a gyámügyi munkát, és jelenleg az a helyzet, hogy az ügyintézők alig egyharmada rendelkezik a megfelelő szakképzettséggel. G yőr városban csak 30 darab