Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 21. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alá- rendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
734 hatáskörök gyakorlására kerül sor, vajon a korábbi tanácselnökvbtitkári pártharcok nem ismétlődneke meg jegyzőipolgármesteri szereposztásban. Mennyiben viselik el a települések első számú vezetői, hogy államigazgatási hatósági ü gyekben nem az ő szavuk a döntő? Végezetül bízom benne, hogy ez a jogszabály is jó alapot nyújt arra, hogy az állampolgárok ügyeit szakszerűen, gyorsan és törvényesen intézzék az államigazgatási szervek. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Megkérdezem, hogy képviselőtársaim közül szándékozike még valaki ma felszólalni e témával kapcsolatban. Tudniillik eddig jelentkezőt nem jelzett a monitor. Ezért a következőt kérem. (Dr. Remport Katalin jelentkezik.) Dr. Remport Katalin. Kérem! Felszólaló: Dr. Remport Katalin (MDF) REMPORT KATALIN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzatok már felálltak a választás óta, azonban ez a törvény késett, még váratott magára, hol ott tudjuk azt, hogy több önkormányzatnál már viták következtek be annak folytán, hogy a feladat- és hatáskörök nincsenek meghatározva. Ennek ellenére is a törvényt nem vihetjük át gyorsan a törvényalkotás mechanizmusán, hanem a szükséges módosításokat meg kell tennünk. Én több pontban látok módosításra igényt, illetve törekvést, több parlamenti frakció is jelzett már ilyen igényeket a bizottsági munkában is. Vannak olyan jellegű módosításaim, amelyek koncepcionális jellegűek, és vannak olyanok, amelyek ese tleg utóbb megváltozott törvények, illetve újonnan alkotott törvényekkel nem állnak összhangban, és ezért szükséges esetleg módosítani néhol a most beterjesztett javaslatot. Koncepcionálisan alapvetőnek tartom, hogy azok a feladatok, amelyek átkerülnek más szervekhez, milyen vagyonból gazdálkodjanak. Ugyanis a törvényjavaslat azt mondja ki, hogy ha egy feladat átkerül átcsoportosítás folytán valamely más szervnek a feladat- és hatáskörébe, akkor a vagyon megmarad a korábbi tulajdonosnál, mindössze a használ atot kell átengedni. Igen ám, de ez bizonytalanságot eredményez, sokkal jobb, hogy ha tulajdonába kerül az átcsoportosítással a vagyon az újonnan feladatot vállaló szervnek, illetve önkormányzatnak. Ugyanis ilyen esetben hogyha csak a használat maradna meg , a használati jog, nem tudnánk nyomon követni, hogy vajon a jó gazda gondosságával ki jár el, illetve különböző beruházások esetén nem tudnánk nyomon követni azt, hogy kit illet az a tulajdonrész, közös tulajdonok keletkeznének, jogbizonytalanság keletkez ne. Sokkal praktikusabb, hogyha a tulajdon is átszáll a feladat átcsoportosításával. A másik stratégiai jellegű módosításom, illetve észrevételem az önkormányzatot illető adókivetési illetékek vonatkozásában a felülvizsgálati kérelem joga. Itt ugyanis tudn unk kell, hogy első fokon a jegyzőt illeti meg a döntés, illetve az önkormányzatot, másodfokon pedig a köztársasági megbízottat. Mindemellett a bírósághoz fordulhat az ügyfél, hogyha számára az önkormányzat döntése sérelmes. Emellett meghagyja a javaslat a minisztérium felügyeleti jogát. Én ezzel szemben azt mondom, hogy ez nem célszerű, mert hogyha megteremtjük egyszer az önkormányzatok önállóságát, akkor azt gazdasági téren is meg kell teremteni, és nem lehet azt hagyni, hogy felülről, kormányzati oldalró l beleszóljanak a gazdálkodásba, és onnan irányítsák, onnan esetleg elvonjanak pénzeket, kivonjanak összegeket. Tehát praktikusnak tartanám, hogyha elmaradna a minisztériumnak ez a felülvizsgálati joga. Ez annál is inkább indokolt, mert a minisztériumoknak nincs is meg a szakmai és tárgyi feltétele arra, hogy ezeket a feladatokat ellássák, ezeknek a feltételeknek megfeleljenek. Különösen méltányosság esetében nem tartom célszerűnek a felülbírálati jogot. Gondoljunk csak bele, hogy hogyan tudnánk Budapestről elbírálni azt, hogy ha valakire kivetnek egy helyi adót, akkor
