Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 21. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
709 vélekedéseket, tudva az Érdekegyeztető Tanács véleményét, tudom, hogy az elvonások emelkedésének a ténye sokak számára elfogadhatatlan. Ennek ellenére úgy érzem, hogy ebben az átmeneti időben – ezen az új társadalombiztosítási rendszer felállásáig eltartó időt értem – jelentkező többletteher elviselése vállalható. A Szolidaritási Alappal kapcsolatos mondandóm másik része: az Alap erkölcsi szükségszerűségére szeretném ráirányítani a figyelmet. Úgy érzem, hogy a bajba jutott embereken kötelességem segíteni. Mindig elszorul a szívem, ha látom, hogy szegény emberek, kis pénzű nyugdíjasok egyegy alapítvány kapcsán pénztárcájukhoz nyúlnak, és kicsinyke jövedelmükb ől adakoznak az arra jobban rászorulóknak, vagy máskor a nemzeti vagy felekezeti különbségek miatt egymással szemben áthághatatlan falakat emelő emberek minden ellenségeskedést feledve együtt adakoznak, gyakorolják az erényt, és óvják az emberi szolidaritá st. Hiszem, hogy létezik egy minden ember által elfogadott, kötelező szolidaritás is. Ha elfogadjuk az igazságos közteherviselés elvét, ha megkérdőjelezhetetlennek tartjuk, hogy befizetett adóinkból gondoskodni kell az árvákról, a szellemi fogyatékosokról, ha mindenkor gondoskodunk gyermekeink oktatásának alapellátásáról, akkor a különböző okok miatt önhibájukon kívül munkanélkülivé váló emberekről gondoskodnunk kell, hiszen ez a "segítsd felebarátodat" elv a legszebb emberi érzés, a szeretet ikertestvére. Úgy gondolom, hogy ez a törvénytervezet a szociális piacgazdaság kiépítésének egyik záloga, éppen ezért a Gali Ákos képviselőtársammal egyeztetett módosító indítványaink beépítése után a tisztelt Háznak elfogadásra javaslom. Ezzel megteremtjük a sokat emle getett szociális háló vázát, amelynek pozitív hatásait már 1991ben érezni fogjuk. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kósáné Kovács Magda képviselő asszony a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy az általános törvényhozói felelősségen túl külön felelősség hárul mindannyiunkra ennek a törvényjavaslatnak a vitatása során, hiszen az elmúlt hónapokban hoztunk o lyan döntést, amely – legalábbis a társadalmi munkamegosztás egyes területein – megemelte a munkát keresők számarányát. Gondoljunk az előprivatizációs törvényre a kereskedelem és a vendéglátóipar területén! A törvényhozó testület azt a döntési javaslatot, amely a várható munkanélküliség tervszerű kezelésére vonatkozott, nem fogadta el. A szocialista parlamenti frakció szükségesnek tartja a törvényt. Azt reméli, hogy egy magas szintű jogszabály az eddig elégtelennek bizonyult eszköz- és intézményrendszer hat ékonyabb megszervezését is fogja segíteni. Ugyanakkor egyetértek Gali Ákossal, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a jogszabály természetesen nem lesz mindenható, nem oldja meg a munkanélküliség valamennyi problémáját. Annál inkább sem teheti ezt, mert a foglalkoztatási feszültségeket nemcsak gazdasági okok váltják ki és termelik újra, hanem gazdaságon kívüli tényezők is. Miniszter úr expozéjában utalt arra, hogy Magyarországon kicsi a munkaerő, a munkavállalók alkalmazkodóképessége, és ezt a csekély al kalmazkodóképességű munkaerőállományt termeli újra sajnos a szakoktatási rendszer, az oktatásügy. Mindebből következik, hogy a jogi szabályozás mellett és a jogi szabályozáson túl komplett válságkezelő programokra is szükség van, amelyek ezeket a munka vi lágán túli okokat is segítenek megszüntetni, és amelyek a helyi feszültségekre is választ próbálnak találni. Kedves Képviselőtársaim! Amikor sokadmagammal néhány hónappal ezelőtt Ausztriában jártunk egy parlamenti küldöttséggel, akkor az egyik vendéglátónk azt mondta, hogy az osztrák parlament a házasságkötő teremre hasonlít: hogy ha egy törvényjavaslat a parlament plenáris ülése elé kerül, akkor aligha lehet kétséges, hogy vele kapcsolatban igen fog elhangzani. Ez a hasonlat az osztrák
