Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 21. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
686 Tisztelt Országgyűlés! Köszöntöm minden képviselőtársamat, kedves vendégeinket, a rádióra és a képernyőre figyelő minden honfitársunkat. Rendkívüli ülésszakunk mai ülésnapját megnyitom. Az ül és vezetésében Tóth Sándor és Trombitás Zoltán jegyzők lesznek segítségemre. Tisztelt Országgyűlés! A mai ülésnapról távolmaradását 21 képviselőtársunk jelentette be előzetesen. Kérem azoknak a képviselőknek a jelzését, akik a bejelentés ellenére mégis rés zt tudnak venni az ülésen. Nem jelentkezett senki. Jelenlétellenőrzést tartunk. Kérem képviselőtársaimat, nyomják meg az "igen" gombot. 291 képviselőtársunk jelentkezett, az ülés határozatképes. Napirend előtt ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt rendkívüli ügyben Torgyán József a Független Kisgazdapárt részéről kért szót. Torgyán képviselő urat illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Dr. Torgyán József az FKgP képviselőcsoport nevében TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FK gP) Tisztelt Ház! Igen Tisztelt Képviselőtársaim! Egy hete történt, hogy ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkeztem, de akkor a külpolitikai eseményekre tekintettel elálltam azoknak a belpolitikai kérdéseknek a tisztelt Ház elé tárásától, amelye ktől most már nem tudok eltekinteni, egész egyszerűen azért nem, mert azóta is jártam az országot, és én azt hiszem, minden túlzás nélkül állíthatom, hogy tele van jajszóval az egész ország. A városi lakosság panaszkodik azért, mert a költségvetés, az adór endelet, az áremelkedések lehetetlenné teszik azt, hogy kisebb keresetű családok fennmaradjanak. Olyan szívszorító, szívszaggató leveleket kapok, mint például egy egyszerű munkásember írt nekem, amiben arra kért, hogy terjesszem a Parlament elé, hogy bizto sítsa a Parlament azt, hogy családtagonként 2000 forint jusson egy magyar családra, mert nekik annyi sem jut, és nem tud a két gyerekének enni adni, mert az 1500 forintos OTPtörlesztés ilyen drámai fordulatot okoz a család életében. S ilyen és ehhez hason ló levelek tömkelegét kapom. Ha bármelyik képviselőtársam kétségbe vonná a szavamat, feljöhet hozzám a frakciószobámba, ahol legalább 15 ezer ilyen levelem van. (Zaj.) Elképesztően sok mindaz a panasz, amely vidéken is a lakosság – elnézést kérek, lehet, h ogy ez egyes képviselőtársaimnak mulatságos, de szerintem nem azért küldtek minket a választók a Parlamentbe, hogyha az ő keserveikről esik szó, akkor bárki is nevessen azon. Legyen szabad megmondanom, hogy tegnapelőtt például Nyíregyházán jártam, ahol a p arasztság képviselői, a volt földbirtokosok, de lényegében a vidék összes lakosa arra az álláspontra helyezkedett, hogy egész egyszerűen nem tudnak tovább várni a föld visszavételével, mert a benyújtott kárpótlási törvénytervezetet olyan mértékben szembená llónak tekintik a népi igényekkel és népi követelésekkel, amelyeket nem tudnak összeegyeztetni a saját jogos igényeikkel. Felállt például egy Molnár Györgyné nevű, ősz hajú öreg nő, aki elmondotta azt, hogy patak vér fog folyni – hogy az ő szavait idézzem – , ha nem fogják visszaadni a földet, mert a paraszti lakosság nem tud tovább ezzel várni. Emlékeztetem az igen tisztelt Országgyűlést, hogy én több mint egy évvel ezelőtt, amikor a parlamenti választások előtt álltunk, már felhívtam arra a figyelmet, hogy számos vidéki településen hegyezik már a karókat, le szeretnék verni azokat a régi földjeik határain, és hogy ez a népi igény feltartóztathatatlan. Elmondották SzabolcsSzatmár megyei választóim most, amikor végigjártam a vidéket, hogy milyen mérvű a raga szkodásuk a földhöz. Elmondotta az egyik választóm, hogy neki az az egykét hold föld, amit a kárpótlási törvény elvenne tőle, olyan, mint az én diplomám. Neki ez jelenti a
