Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 16. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 11. napja - Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza a törvényjavaslatok és az országgyűlési határozati javaslat vitájában elhangzottakra - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
661 Először a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozatala következik, majd a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről, továbbá a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat határozathozat ala, ezt követően a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről és a gyermekgondozási segély kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat határozathozatalára kerül sor, végül pedig a családi pótlékkal foglalkozó 1990. évi XXV. törvény módosításáról szóló javaslat határozathozatalával zárjuk mai munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Surján László népjóléti miniszter úr kíván a határozathozatalokat megelőzően szólni. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza a törvé nyjavaslatok és az országgyűlési határozati javaslat vitájában elhangzottakra SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a szavazás előtt még néhány olyan gondolatot elmondjak, amelyekre részben tegnap délut án tettem ígéretet, hogy visszatérünk, részben pedig a felmerült bizottsági állásfoglalásokkal kapcsolatban a Kormány véleményéről néhány szempontot szeretnék elmondani. A szóban forgó téma Iványi képviselőtársunk javaslata a lelkészek nyugdíjazásával kapc solatban; itt a közben lefolytatott tárgyalások során nem jutottunk más eredményre, mint tegnap este, tehát most ebben a formában nem támogatjuk, azonban rövidesen kormányrendelet formájában a tényleges problémát meg fogjuk oldani és törvényerőre is emelke dhet a javaslat még ennek az évnek a folyamán. Nagyon sok problémát jelentett az a javaslat, amely a társadalombiztosítás költségvetéséből a tömegsport támogatására tett egy indítványt. Ennek az indítványnak az alapvető szellemével a népjóléti miniszter eg yetért, mert valóban prevenciós lépésről van szó. Ugyanakkor látnunk kell azt, hogy a jó irányban tett lépés problémákat is vet fel, hiszen nagyon sok más olyan terület van, amely az egészség megőrzése érdekében helyes lépés lenne és bizonyos értelemben a társadalombiztosítás hosszú távú anyagi érdekét szolgálná: egészséges táplálkozás támogatása, egészséges lakáskörülmények támogatása és még számos olyan dolog, amely valójában idegen a társadalombiztosítás direkt feladataitól. Ennek ellenére a javaslat egy lépést jelent abban az irányban, hogy Magyarországon ne betegségügy, hanem egészségügy legyen. Ilyen értelemben végül is a Kormány nevében igent fogok mondani, de kötelességem felhívni a tisztelt Képviselőház figyelmét arra, hogy a Társadalombiztosítási A lap kezelője, a társadalombiztosítás főigazgatója számára veszélyeket hordoz ez a javaslat, hiszen a bizonyos hozadék, aminek a terhéről itt beszélünk, az egy meghatározott célra fordítódik és ezáltal lekötődik. Bizonyos félreértéseket észleltem a tegnapi hozzászólások során az Érdekegyeztető Tanács és a degressziós kérdés kapcsán. A kormányzatnak egyértelmű állásfoglalása, ahogyan ez tegnap is elhangzott, hogy a jelen körülmények között, amikor a biztosítás nem az egész életutat tekinti, a degressziós lépé s jogszerű, erre egyébként alkotmánybírósági vélemény is rendelkezésre áll. A kérdés most valójában az volt, hogy a beterjesztett degressziós gondolatok határpontjában nem sikerült egyetértésre jutni az Érdekegyeztető Tanácsban, és mi készülvén az új törvé nyre, úgy gondoltuk, hogy átmenetileg a jelenlegin talán nem kellene változtatni. Ugyanakkor a beterjesztett módosító javaslatok némelyike – bizonyos értelemben talán mindegyike – éppen abban az irányban tesz lépést, amely irányban az Érdekegyeztető Tanács ban is
