Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 14. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 9. napja - Dr. Surján László népjóléti miniszternek a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló és a gyermekgondozási segély kiegészíté... - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
571 Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság által is támogatott – módosítványhoz eljussunk, az lenne a tiszteletteljes javaslatunk, hogy a tisztelt Ház a C változatot szavazza meg, és ennek módosítványaként jussunk el a szombaton maratoni ülésen, kemény munkával létrehozott és közmegegyezés felé hajló változat szerdai megszavazásához. Tisztelt Ház! A tulajdonképpeni nagy problémakör, amellyel ebben az ülésszakban számolnunk kell, a Társadalombiztosítási Alap költségvetésének a megszavazása. Önök el őtt fekszik az 1013as számú és két pontosítással kiegészített törvényjavaslat ebben a témakörben. A költségvetés nem tartalmaz érdemi reformlépéseket, hiszen ezek bevezetését meg kell előzze annak a törvénynek a meghozatala, amelynek beterjesztésére az el őadói beszéd előző fázisában ígéretet tettem. A költségvetés beterjesztése mellett a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1980. évi XXI. törvény módosítására is javaslatot teszünk, amellyel a gazdálkodási kérdéseket kívántuk egyértelműbbé tenni az Alap létr ejötte utáni tapasztalatok felhasználásával. A javasolt új szabályok a Társadalombiztosítási Alap fokozott védelmét és alapszerű pénzgazdálkodását szolgálják. Engedjék meg, hogy néhány elemet kiemeljek. A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi kiadási fő öss zege 453,7 milliárd forint. Nagyságrendje az állami költségvetés kiadásainak közel felét jelenti. A bevételek fő összege azonos a kiadások fő összegével, a törvényjavaslat tehát nullszaldós költségvetést tartalmaz. Engedjék meg, hogy itt egy problémára is fölhívjam a tisztelt Ház figyelmét. A társadalombiztosítási kiadások fokozatosan nőnek, és ez a növekvés megítélésünk szerint ütemét tekintve az Alap működését hosszú távon veszélyezteti. Növekszenek a nyugdíjkiadásaink, méghozzá nemcsak azért, mert a mind enkor hatályos törvényi szöveg ezeket a növekedéseket megszabja, hanem demográfiai helyzetünk alapján is egyre nő azon állampolgáraink száma, akik nyugdíjjogosultak. Másik oldalról a bekövetkezett forráscsere azt eredményezte, hogy a Társadalombiztosítási Alapból nem a családi pótlékot, hanem az egészségügyet kell finanszíroznunk. Javaslatot teszünk ennek a következő évi fönntartására, egy év tapasztalata alapján felelőtlenség lenne hosszabb távú döntésre javaslatot tenni. De látható, hogy az egészségügy di namikus fejlődése, igényeinek a növekedése nagyobb ütemű, mint a magyarországi bérkiáramlás. Ezzel a problémával tehát a jövőben mind az illetékes területnek, a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak, mind a Népjóléti Minisztériumnak, de végső soron a tisz telt Háznak nagyon komolyan szembe kell néznie. A kiadási oldal – ezek alapján érthető, amit elmondtam – igen feszített. A pénzbeli juttatások emelésére, a gyógyítómegelőző eljárások költségeinek növekedésére, a hálózatbővítésre és a gyógyszertámogatás nö velésére fordítható többletek a kívánatostól elmaradnak. Az állami költségvetés sem tud a társadalombiztosítástól jelentős terheket átvállalni. Az Alap 1991ben lényegében saját bevételeire alapozhat. Az állami költségvetés sem tud a társadalombiztosítástó l jelentős terheket átvállalni. Az Alap 1991ben lényegében saját bevételeire alapozhat. Az állami költségvetés megtéríti az esedékes tartozásokat, 8,1 milliárd forintot, beleértve a múlt évben három hónapon keresztül általa meghitelezett családi pótlék ut án járó 3,5 milliárd forint kamattérítést is. Az összes bevétel, amely a költségvetési térítéseken túl tartalmazza az Alap tartalékának idén realizálódó hozamait és késedelmi pótlékot is, 95 milliárd forinttal, 26,5%kal több a tavalyinál. Ezen belül a jár ulékbevételek 84,6 milliárd forinttal, 24%kal látszanak nőni. Nem számoltunk a járuléktartozások növekedésével, és ez meglehetősen optimista alapállás volt. A társadalombiztosítási juttatásokra az előző évinél 84,6 milliárd forinttal, 23,7%kal tervezünk többet. A működési kiadások előirányzata 1,4 milliárd forinttal magasabb a tavalyinál. Az Alap 1991ben 6,5 milliárd forint likviditási tartalékot képez, mely tartós lekötésre nem kerül. A juttatások tervezett növekedésénél a következő sajátosságokat emele m ki.
