Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 14. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 9. napja - Dr. Surján László népjóléti miniszternek a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló és a gyermekgondozási segély kiegészíté... - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
572 A juttatások növekményéből 7,7 milliárd forint az Országgyűlés döntéseitől függő többlet, 14 milliárd forint úgynevezett automatikusan jelentkező növekmény. Ez utóbbi tétel a nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők cserélődéséből, létszámuk növeke déséből, az ellátási alapok keresetekkel összefüggő emelkedéséből, továbbá a múlt évi gyógyítómegelőző ellátási kiadások áthúzódó hatásaiból áll. A gyógyítómegelőző ellátások összesen 29,2%kal növekednének, ez mindössze arra elegendő, hogy az intézménye k működőképességét fenntartsuk, a legsürgősebb ellátási hiányokat mérséklő bővítéseket valósítsunk meg. A költségvetési intézményeknél érvényesített 20%os bértömegnövekedés mellett megvan a fedezet az egészségügyi központi béremelés régóta várt, sokszor megígért, úgynevezett harmadik lépcsőjének végrehajtására, csak 10%os dologi automatizmus szerepel, és ezen túl alig 1 milliárd jut az áremelkedések miatti többletkiadásokra, a diagnosztikus anyagoknál, műszereknél részleges árellentételezésekre. Mindössze 2,3 milliárd szolgálta a belépő rekonstrukciók többletköltségeinek fedezését. Mindazonáltal a működőképesség fenntartására tehetünk ígéretet. A gyógyszertámogatás előirányzata 8,4 milliárddal több az 1990. évinél. Ennek ellenére – tisztelt Képvis előház – a gyógyszerellátás biztosítása jelenti az egyik legnagyobb gondot a jövő évi költségvetésben. A támogatásnak ez a látszólagos növelése olyan, mintha valami nagyon jó helyzetbe kerülnénk. De kérem, ne felejtsük el, hogy például az importáremelkedé sek a korábban nagyon jelentős, volt szocialista országokbeli gyárakkal kapcsolatban az eddig elért, kedvezőbbnek látszó tárgyalási pozíciók ellenére meglehetősen komoly terheket rónak a társadalombiztosítás költségvetésére. A gyógyászati segédeszközök tám ogatását is tartalmazó keret csak akkor lesz elegendő, hogyha kidolgozott javaslatainknak megfelelően a gyógyszerfogyasztás rendjének korszerűsítésére is sor kerül, a gyógyszerrendezés szakszerűségének fokozott orvosszakmai kontrollja következik be, és a l akosság partner lesz az egészségtelen, túlzott gyógyszerfogyasztás megállításában. Nagyon fontos, hogy az öngyógyszerelés világából a szakszerűség irányába lépjen ez az ország, és nagyon jó lenne, ha nem drasztikus áremelésekkel késztetnénk a gyógyszerfogy asztás visszafogását, mert ekkor sajnos, olyan területeken is várható a visszafogás, ahol pedig orvosszakmailag indokolt fogyasztásra volna szükség. Ezen intézkedések nélkül a társadalombiztosítási gyógyszertámogatás iránti szükséglet akár 510 milliárddal is eltérhet a jelenleg tervezettől. Ezért nagyon megfontolandó olyan javaslatnak a támogatása, amely még ezt a keretet is csökkenteni igyekszik. Tisztelt Ház! Az A, B és C változatokra vonatkozó elgondolásokat az előzőekben már ismertettem, ezért engedjék meg, hogy végezetül a családi pótlék kérdéséről szóljak. A családi pótlékról szóló új törvény, mely ezt a juttatást a társadalombiztosítási jogosultságról alanyi jogúvá bővítette, április 1jével lépett hatályba. A jelenlegi törvénymódosítás az 1991. januá r 1jével esedékes emelésekre vonatkozik, az alanyi jogúvá válásból adódó problémák megoldására tesz javaslatot, figyelembe veszi az Országgyűlés szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottságának indítványát, és néhány, a törvényben szabályozott kérdé s következetesebb érvényesítésére kisebb pontosításokat tartalmaz. Itt engedjék meg, hogy részletesen ne ismertessem az ide vonatkozó javaslatokat, hiszen ez a tisztelt Ház kezében van. Egy problémáról szeretnék talán félreérthetősége miatt szólni. Nevezet esen, a költségvetési vita során a tisztelt Ház megszavazott egy 3,8 milliárdos összeget, mely a Népjóléti Minisztériumon átfutó pénzek között szerepel, és a nevelési segélyek növelését tartalmazza. Az Érdekegyeztető Tanács során vita alakult ki a tekintet ben, hogy mi helyesebb, a gyermekek alanyi jogon járó családi pótlékának az emelése, vagy pedig egy ilyen segélyezési rendszer irányába történő mozdulás. Úgy látjuk, és ezek szerint a tisztelt Ház – amely az Érdekegyeztető Tanács véleményét írásban kézhez kapta még mielőtt a költségvetési vitában a