Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 14. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 9. napja - Dr. Surján László népjóléti miniszternek a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló és a gyermekgondozási segély kiegészíté... - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
570 Az ezt megelőzően szült anyák azonban hátrányban vannak e tekintetben. És itt most megjelenik egy olyan elem – ha a tisztelt Ház ezt megszavazza – , ahol igenis bizonyo s értelemben, csak egy más oldalról nézve még a biztosítási elveknek is megfelel az, hogy azokat a polgártársainkat – történetesen azokat az édesanyákat – , akik biztosítják a munkaerőutánpótlást, mint a társadalombiztosítási rendszer működésének elengedhe tetlen feltételét, ugyanúgy kedvezményben – mondom: látszólag kedvezményben – részesítsük, mint azokat a polgártársainkat, akik a jelenlegi jogrend szerint felsőoktatási intézményben tanulnak, és ugyancsak legfeljebb a társadalom tudásszintjének a növelésé vel járulnak hozzá a közösség színvonalához, illetve javulásához. Ezenkívül még vannak részszabályok ebben a javaslatban. Ezek közül megemlítek egy olyat, hogy bizonyos kormányzati felhatalmazásokat kérünk, azonban csak részletekre illetően, végrehajtást i lletően, és nem csorbítva az Országgyűlés jogát, hogy ezeket a területeket saját kezében tartsa. Szeretnék korrekciós intézkedéseket kiemelni. Egy ilyen korrekciós intézkedés a szilikózisban, illetve más hasonló megbetegedésekben szenvedő állampolgárainkat érinti. Az eddigi szabályzat első fokozat esetén időbeli korlátozást hozott magával. Orvosi meggyőződésem is megfelel egyébként az érintettek kívánságának. Ezek a betegségek ugyanis nem gyógyulnak meg sem két év alatt, sem huszonkét év alatt. Azt kérem te hát, hogy ismerjük el a biológiai tényeknek megfelelően a végleges állapotot, és adjuk meg a baleseti járadékot időkorlátozás nélkül. Ezenkívül egy egységesítési törekvés jelenik meg a mezőgazdasági szövetkezeti tagok betegségi és szülési segélyével kapcso latban. Ezeknek az előrebocsátása után szeretném újra megjegyezni, hogy a kormányzat – együtt a társadalombiztosítással – szükségesnek látja a szabályozás teljes felülvizsgálatát, új törvény beterjesztését, és azt reméli, hogy ezen toldozgatások és foldozg atások korszaka ebben a naptári évben lejár. Ha az elnök úr ehhez a változathoz csatlakozott, akkor folytatom a további pontok megbeszélését. Itt határozati javaslatot kérünk a tisztelt Háztól a tekintetben, hogy a nyugdíjak 1991. évi emelése milyen elvek alapján történjék. Itt több elv jelent meg az előzetes tárgyalások során. Az egyik az ország jelenlegi helyzetére koncentrál jobban, és a kisnyugdíjakra figyel. Ez az elv ellenkezik a biztosítási alapelvekkel, de bizonyos kényszerhelyzetekre tekintettel pr ivilegizál egy réteget. Meg kell jegyeznem, hogy ennek a gondolatnak a szociális töltésével természetszerűleg egyetértek, de évek óta – sőt az elmúlt időszakban is – mindig ezen az alapon történtek a módosítások, és ez már feszültségeket hoz a rendszeren b elül; szükséges tehát az egyéb elemek figyelembevétele is. A másik elem az emelés mértékét a szolgálati évekhez köti. Ez megfelel a biztosítási elveknek. Kérdés, hogy a jelenlegi helyzetben tisztán való alkalmazása célszerűe. Az érdekegyeztető mechanizmus ok során a nyugdíjas szövetségek nem kis része – legalábbis a tárgyalások egy hosszú ideig tartó fázisában – ezt a változatot támogatta. Megjegyezni kívánom, hogy ez a változat elsősorban az elmúlt körülbelül ötéves periódusban nyugdíjba ment állampolgárok számára kedvező, és a régi nyugdíjasok érdekeit kevésbé veszi figyelembe. Az Érdekegyeztető Tanácson felerősödött egy korábban a Népjóléti Minisztériumban kidolgozott változat – legalábbis néhány szervezet támogatta – , amely változat kombinatív megoldás. Ez az úgynevezett C változat, amit a Tanácson vállalt kötelezettségemnek megfelelően terjesztek a tisztelt Ház elé. Ez a változat egyaránt tartalmaz szociális elemeket, és tartalmaz a szolgálati időnek a figyelembevételére vonatkozó elemeket. A szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság ennek a változatnak további módosításával is állt elő, amely nem a szociális elemre helyezi ugyan a fő hangsúlyt, hanem egy nagyon érdekes elemet vesz elő, azt, amit az előbb már említettem, nevezetesen: a szolgálati időt és a nyugdíjba menés és a jelen határnap közötti időt. Ez indirekte végül is a szociális helyzetnek megfelelő hatású, de más gondolkodást tükröz. Ahhoz, hogy ehhez a bizottság által támogatott – és itt hadd jegyezzem meg, hogy a Népjóléti Minisztériu m és az
