Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. január 14. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 9. napja - Dr. Surján László népjóléti miniszternek a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a nyugellátások, a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló és a gyermekgondozási segély kiegészíté... - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
569 Dr. Surján László népjóléti miniszternek a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a nyugellátások, a nyug díjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló és a gyermekgondozási segély kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat és a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetéséről, továbbá a Társadalombiztosítási Alapról szóló 1988. év i XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes expozéja SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Engedjék meg, hogy azért abban a sorrendben beszéljek, ahogy elénk kerülnek ezek az anyagok. Az első számú terület, amellyel foglalkoznunk kellene, az 1975. évi II. törvény módosításáról szól. A Kormány december elején benyújtott egy törvényjavaslatot a témával kapcsolatban és ezt – minthogy idő híján eddig az Országgyűlés megtárgyalni nem tudta, helyesebben ennek egy részét, az özvegyi nyugdíjrendsz errel kapcsolatos fejezetét megtárgyaltuk – egy módosítványhoz hasonló megoldást választva, az 1367es számon új szöveget terjesztettünk be, amely magába foglalja az Érdekegyeztető Tanács decemberi ülésén elhangzottakat is, olyan értelemben, hogy akkor a d egresszióval kapcsolatos aggályok jelentek meg, mely végül is a tanács ülésén a degresszió tényét elfogadta, de kiindulási mértékét tekintve nagy szórás jelentkezett. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal együttműködve az a vélemény alakult ki , hogy célszerűnek látszik az 1975. évi II. törvénynek e hosszan tartó módosítási folyamata helyett egy átfogó, a társadalombiztosítási kérdéseket alapvetően rendező törvény beterjesztése. Ez 1991 folyamán megtörténik, és ilyen értelemben most további apró módosítgatásokat csak azokon a területeken tegyünk meg, ahol ez múlhatatlanul szükséges. Ilyen terület az a helyzet, ami azáltal alakult ki, hogy 10 évvel ezelőtt az Országgyűlés úgy határozott, hogy a nyugdíjjogosultságot 1991. évtől kezdve 20 évben jelö li meg a korábbi 10 év helyett. Kiszámítható, hogy azok a polgártársaink, akik 198081ben nem rendelkeztek 10 év szolgálati idővel, és most érik el nyugdíjjogosultságukat, nyugdíjjogosultságukat elveszítik, legalábbis a hiányzó évekre szükséges túlmunkára kényszeríttetnek. Úgy érezzük, hogy szükséges bizonyos módosításokat ejteni a törvényen ezen állampolgáraink helyzetének a figyelembevételével. A törvényjavaslat két elemet tartalmaz, és mind a kettőt előremutató elemnek érezzük, amely a későbbi változáso k irányát is jelzi. Az egyik ilyen a résznyugdíj intézménye, amely a biztosítási elvnek felel meg; valaki valamennyi ideig biztosítást fizetett, akkor ezért bizonyos szolgáltatásokra jogosult. A jelen változatban azokra terjed ki ez a résznyugdíj intézmény e, akik a tízéves jogosultságot megszerezték, de a húszat nem. És a hiányzó évek száma szerint a kiszámított húsz évre járó nyugdíjnak csak egy részét fogják megkapni. A másik ilyen előremutató elem látszólag nem teljesen felel meg a biztosítási elveknek. Ez az elem a gyermeket szülő nők kedvezménye névvel illethető. A javaslat szerint az anya a ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyi évvel növelheti meg, ahány gyermeket 1968. előtt szült. Itt többekben megütközést kelthet, hogy ezt az évet miért pr ivilegizáljuk. Miért pont 1968ról van szó? Ezt az magyarázza, hogy ez az az év, amikor bevezették a gyermekgondozási segély intézményét. Azok a munkaviszonyban álló anyák tehát, akik ambicionálták, hogy munkaviszonyuk meglegyen, azok ettől kezdve módot ny ertek rá, méghozzá egy nagyon sok országban hiányzó intézményrendszer működtetése révén.
