Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 17. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Bejelentés a rendkívüli ülésszak napirendjének kiegészítésére - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ)
46 Az egyik a költségvetésben tételesen megjelenő foglalkoztatási alap, míg a másik a biztosítási elven járulékra épülő szolidaritási alap. Mivel azonban a szolidaritási alapra és egyáltalán, a munkanélkü liség finanszírozására korlátlan költségvetési garancia van, így a szolidarítási alap sorsa a költségvetés szempontjából sem lehet közömbös. Az egyik probléma az, mint ahogy az egyeztetések kronológiai rendjének vizsgálatakor kiderült, hogy a költségvetés foglalkoztatási alapjának összegszerű meghatározásakor a Kormány a 3+1, tehát összesen 4 százalékos járulékfizetéssel számolt, arra épített. Ám a legújabb hírek szerint ebből már talán csak 2 százalék fog szerepelni a januári beterjesztésben. Márpedig 2 sz ázalék járulék esetén, épp a Kormány által végzett számítások eredményeképpen a szolidarítási alap várható hiánya 8 milliárd forint lesz, ami éppen duplája a foglalkoztatási alapban erre az esetre tartalékba tett pénznek. 4 milliárd forint pedig nem elhany agolható pénzösszeg. Ugyanekkor még ezt a 2 százalékos összeget sem érzem igazából bebiztosítottnak, amiről az Érdekegyeztető Tanács ellenvéleménye és Szabó Tamás államtitkár úr az irányú kísérlete győzött meg, amelyik a hivatalos kormányállásponttal szemb en arra próbálta rávenni a szociális bizottságot, hogy a társadalombiztosítás valamilyen formában, valamilyen forráscserével fizesse ki ezt az összeget. A másik probléma az, hogy az események bármilyen alakulása esetén, paradox módon, nő a költségvetés edd ig meghatározott hiánya, s csak a legjobb esetben marad a tervezett szinten. Ez abból adódik, hogy amennyiben a szolidaritási és a foglalkoztatási alap kimerül, úgy nő a költségvetési deficit. Míg ha a szolidaritási alap nem használódik fel, akkor az nagy valószínűséggel a foglalkoztatási alapot növeli, de nem csökkenti a költségvetés deficitjét. Azt, hogy hazánknak hosszú távú munkanélküliségre kell számítania, azt többek között az ifjúsági munkanélküliség növekvő aránya mutatja. Szűkebb hazámban, SzabolcsSzatmárBereg megyében a munkanélküliség által legjobban sújtott területeken, Vásárosnamény, Nyírbátor és Fehérgyarmat körzetében az összes munkanélküli 4250 százaléka 30 éven aluli. Ne felejtsük el, hogy a 2530 év alattiak tudtak a legkevesebb tartalék ot felhalmozni, lakást, biztos egzisztenciát teremteni, vagy ha már éppen túl is vannak a lakásgondokon, akkor nyomasztó súlyként nehezedik rájuk az elődöknél összehasonlíthatatlanul nagyobb lakáshiteltörlesztő részlet. Zárójelben jegyzem meg, hogy részbe n ez motívál bennünket abban, hogy reményeink szerint egy igazságosabb elosztást dolgozunk ki, de erről majd képviselőtársam kifejti a frakció véleményét. Emellett azonban meg kell még említenünk a gyermeknevelés óriási terheit, ami szintén erre a korosztá lyra hárul. A FIDESZ az aktív foglalkoztatáspolitikát támogatja, annál is inkább, mert különösen az ifjúsági munkanélküliség esetében a segélyezés bizonyítottan a legrosszabb forma. Épp a megyében levő gondok miatt, ahol a munkanélküliek száma már meghalad ta a 17 ezret, fontosnak tartom felhívni a figyelmet, hogy a foglalkoztatási helyzet javítására szánt pénzeszközöket szigorúan normatív alapon, a rászorultság alapján kell elosztani az ezt igénylő térségek között. Tehát a foglalkoztatási alap felhasználása decentralizált kell, hogy legyen, normatív és az egész évet figyelembe vevő. Sajnos a költségvetési tervezettel a Kormány már kész helyzetet teremtett. Mi csak reménykedhetünk, hogy a kormányzatnak az 1991es évben sikerül olyan gazdaságpolitikát folytatn ia, amely felvállalja ugyan az elkerülhetetlenül fájó lépéseket, ám a várhatóan fellépő 45 százalékos munkanélküliséget is kezelni tudja majd. Azt is figyelembe kell vennünk ugyanakkor, hogy a munkanélküliség problémáinak orvoslásakor nem áll a rendelkezé sünkre egy átfogó szociális rendszer, amelyre támaszkodhatnánk mindazok esetében, akik a munkanélküliség megfelelő formáiban nem részesedhetnek. Ugyanakkor nem szeretnénk, ha a Kormány felelős körei az év második felében majd azért odáznának el népszerűtle n, támogatásleépítő intézkedéseket, mert a nem
