Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 29. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 7. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
414 Tisztelt Ház! A vitában sokan szólaltak fel, mindenki a saját szemszögéből, lelkiismerete szerint tett jó vagy még jobb javaslatot aggódva az ország sorsáért. Hogy végül lesz és milyen költségvetés, az holnap eldől a szavazásnál. Nincsenek illúzióim ezzel kapcsolatban, csak elképzeléseim. Erősen zavart viszon t az egész költségvetési és adószabályokkal kapcsolatos vitában az a tény, hogy a tisztelt Ház nem tartotta be a Házszabályokat. Nem akarok részleteibe belemenni, a házbizottságnak nincs olyan döntése, hogy meddig és hogyan lehet beadni a módosító indítván yokat, hiszen ezt a Házszabály szabályozza, akár most is be lehetne adni, még a részletes vita tart. Nem tudom, melyik képviselőtársam a tegnapi vitában nehezményezte azt, hogy a módosítást előterjesztők nem tudtak részt venni a bizottsági vitákban. El kel l mondani, hogy ez is sérti a Házszabályt, így igaz. De abban is igaza van Soós Károly Attilának, hogy 45 napon keresztül 16 órákat ülésezett a bizottság, nem várhatta azt, hogy odamenjenek a képviselők. Ugyanezt tette a Salamon László által vezetett bizo ttság, ezért legfeljebb köszönetet kell mondani nekik. De ettől meg lehetett volna tenni, hogy elmegy a 100130 képviselő a bizottsághoz a bizottsági ülésre és ott várja, míg sor kerül rá, akkor viszont nem lett volna plenáris ülés. Senki nem lett volna it t. Tisztelt Ház! Azt várjuk az állampolgároktól, hogy tartsák be a törvényeket, ugyanakkor mi nem tartjuk be a saját szabályainkat. Persze az állampolgároknak a törvénysértés következményekkel jár, ez velünk szemben nem alkalmazható. Mint ahogy annak sincs következménye, hogy ez a Parlament megszavazta az önkormányzati törvényt. A 68. § (2) bekezdése szerint a fővárosi törvényt 1990. november 30ig kellett volna megszavazni, megalkotni, és ez sem történt meg természetesen. Ennek sincs következménye, legfelj ebb az, hogy most a költségvetés vitájában az 1. § (11) bekezdésében a törvényt előterjesztő úgy terjesztette elő, hogy a fővárosi törvény rendelkezik azokról a pénzekről, amelyek a helyi kerületi önkormányzatokat fogják megilletni. Kiegészítő módosító jav aslat érkezett a Kormány részéről, mely szerint ezt a fővárosi közgyűlés dönti el, és az fog erről rendelkezni. Ehhez nyújtottam be módosító javaslatot, amelynek lényege: ne ebben a költségvetési vitában dőljön el a fővárosi törvény, amiben mulasztottunk m indnyájan, hiszen nem alkottuk meg. Hanem ideiglenesen, átmenetileg döntsön csak a fővárosi közgyűlés ebben a kérdésben, és amikor januárbanfebruárban létrejön a fővárosi törvény, ott döntsünk tényleges vitában arról, hogy milyen jogköröket kap, milyen pé nzekkel rendelkezik a kerületi önkormányzat és a fővárosi önkormányzat. Kérem ehhez a támogatást, és kérem a Kormánytól, amikor szavazásra kerül sor, támogassa ezt a javaslatot. Ez nem lehet akadálya annak, hogy majd a fővárosi törvény vitájában valóban dö ntsön a közgyűlés, de nem ebben a költségvetési vitában. A másik téma, amihez szeretnék hozzászólni, a kamatemelés kérdése. Igaz, ezt már lerágták, többen elmondták ennek a kritikáját, hogy milyen terhet ró az érintett lakosságra, nem kell ecsetelni. Másik oldalról, jogi oldalról tartom szükségesnek, hogy néhány mondatot mondjak róla. A Némethkormány által bevezetett kamatadó az Alkotmánybíróság döntése alapján jogilag megbukott. A jelenlegi konstrukció azonban hibátlannak tűnik, hszen a PTK 226. § (2) bek ezdése úgy szól: "A jogszabály a hatályba lépés előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg." Úgy gondolom, az ország gazdasági, költségvetési helyzete mindenképpen kivételes helyzetet teremt, elvileg, jogilag erre lehetőség v an. Nehezményezem viszont azt, hogy sem az előterjesztésből, sem egyéb módon nem került eddig ilyen döntés előtt nyilvánosságra a törvényhely második mondata, amely viszont úgy szól: "Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges és jogos érd ekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását". Mit jelent ez? Azt jelenti állampolgári oldalról, hogy van egyszer a költségvetési oldal, ez az egyik fél, a másik fél az állampolgár érdeke. Ez pedig azt jelenti, elmehet az állampolgár a b írósághoz, és kérheti, hogy rá ez ne vonatkozzék, és a bíróság eldönti, milyen érdekeit sérti. Az nem lehet kétséges, hogy az állampolgárok túlnyomó többségét ez a döntés – amennyiben a Parlament megszavazza – sérteni fogja. Nagyon sok olyan állampolgár va n, aki csak nagyon nehezen tud majd eleget tenni ennek a kötelezettségének.
