Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 29. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 7. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke:
396 egészséges ivóví z fejlesztése érdekében szükséges. Tegnap a környezetvédő Rott Nándor szájából már elhangzott, most én is megerősítem, hogy több mint ezer településen nincs egészséges ivóvíz. Ehhez képest a 750 millió forint nagyonnagyon kevés még akkor is, ha tudjuk, ho gy az önkormányzati törvény értelmében négy éven belül kell ezt a feladatot megoldani. Következő az 1205. számú javaslatunk, amelyet időközben visszavontunk. A Kormány ugyanis saját maga beterjesztett egy helyesbítést a költségvetéshez, amelyben eltörli a sajátos pénzügyi helyzetben lévő települések kötelezően kivetendő helyi adóját. Ugyanis ehhez kötötte a korábbi elképzelés azt, hogy ezek a települések az 5 milliárd forintos keretből valamilyen kiegészítésben részesüljenek. Ezt nagy örömmel vontuk vissza, és így ez a költségvetésben már nem szerepel. A következő, 1208. számú javaslatunk a tanácsi alapítású vállalatoknak a privatizációból visszaszármazó 20%ával szemben 50%ot javasol. Ezt több frakció is javasolta, és úgy hallottam tegnap a költségvetési b izottság előadójától, hogy a költségvetési bizottság is támogatja ezt a javaslatot. Ezek után gondolom, a javaslatot a tisztelt Ház is támogatni fogja. Szintén nem pénzügyi kérdés az 1210es számú javaslatunk. Ez arra vonatkozik, hogy ne történjék megkülön böztetés a különböző intézmények támogatása között. Ne legyen az, hogy az önkormányzati fenntartású, illetve egyházi iskolákat az Országgyűlés, illetve az állam 100%kal támogatja a költségvetéshez képest, ezzel szemben az alapítványi és más szervezetek ál tal fenntartott iskolákat lényegében kevesebb pénzzel. Úgy gondolom, semmi nem indokolja ezt a különbséget. Nagyon indokolt viszont, hogy ezek az alapítványi iskolák ugyanazt kapják, amit az egyházi és önkormányzati iskolák. Nincs költségvetési vonzata az elmaradott térségek fejlesztésére javasolt 1500 millió forintos kötegünknek. Ebből 1 milliárd már eleve erre a célra szánt, az 500 milliót átcsoportosítani javasoljuk. Az 500 millió forintot a költségvetés munkahelyteremtő beruházásokra szánta. Úgy gondolj uk, 1 milliárd forint nagyon kevés arra, hogy Magyarországon az elmaradott térségeket fel tudjuk zárkóztatni. Természetesen nem azt mondjuk, hogy a munkahelyteremtő beruházásokat ne támogassuk. Úgy gondoljuk, ezt a foglalkoztatási alapból lehet biztosítani . Következik az 1211es számú javaslat, amelynek szintén nincs költségkihatása. A Kormányt szerettük volna kérni arra, hogy a Parlamentet tájékoztassa a céltámogatási rendszer kidolgozásáról. Ezt az önkormányzati bizottság más formában megtette. Ha a Parla ment az önkormányzati bizottság javaslatát támogatja, az is elfogadható számunkra. Ezek után szeretnék áttérni azokra a tételekre, amelyek a költségvetésben kiadásként jelennek meg, és szeretném mégegyszer jelezni, hogy a Gaál Gyula által aláírt csomagban ezeknek a fedezete szerepel. Ebből a csomagból azt hiszem, hogy világosan kitűnik, a szándékunk az volt, hogy elsősorban a gazdaságilag, pénzügyileg hátrányos helyzetű településeket próbáljuk meg segíteni, próbálja meg a költségvetés segíteni. A költségvet ésből és információim szerint nemcsak a költségvetésből, hanem más mutatókból sem állapítható meg egyértelműen, hogy Magyarországon melyek azok a települések, amelyek hátrányos pénzügyi helyzetben vannak. Egyetlen egy megfogható mutató van, ez a lakosság á ltal befizetett személyi jövedelemadó, amelynek a visszajuttatását a költségvetés úgy gondolja, hogy 50%ban juttassa vissza ebben az évben, illetve az elkövetkezendő évben az önkormányzatokhoz. Anélkül, hogy vitatnánk ennek az 50%nak a jogosságát, minden képpen vitatnunk kell azt az elvet, ami úgy tűnik számunkra, hogy sajnos a múltnak a továbbfolytatása, mégpedig az, hogy a személyi jövedelemadókiegészítésben a költségvetés és a kormányzat különbséget tesz állampolgár és állampolgár között, település és település között. A kistelepüléseknél, a községeknél a személyi jövedelemadó kiegészítését 2500 forintban kívánja a költségvetés biztosítani, ezzel szemben a városokban és a nagyvárosokban 5000 Ftra történik meg a személyi jövedelemadó kiegészítése. Én úg y gondolom, hogy ez az elv önmagában sem tartható, és ezért mindenféleképpen ezen az elven változtatni kell. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy ennek mekkora a költségkihatása. Abban az esetben, ha Magyarország összes településén 5000 forintra kív ánja a költségvetés kiegészíteni a személyi jövedelemadó 50 %át, ennek a költségkihatása 9,5 milliárd
