Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 29. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 7. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke:
395 módosító javaslatok is ilyen szellemben készültek. A benyújtott módosító javaslatok egységes csomagot képeznek, bár különkülön számon kerültek beterjesztésre, hogy a tisztelt képvis előtársaim különkülön is mérlegelhessék ezeket a javaslatokat. Kiindulópontunk az önkormányzati törvény volt, az önkormányzati törvényben megjelölt feladatok. Az önkormányzati törvény két feladattípust sorol fel az önkormányzatok számára, egyet a különöse n fontos feladatok kategóriájában és egyet a kötelező feladatok kategóriájában. Kóródi Mária az általános vita során elmondta, hogy ez a költségvetés sajnos nem nyújt lehetőséget arra, hogy az önkormányzatok a kötelező feladataikat elvégezzék. Nem azt vita ttuk, hogy a 30 000 forint általános iskolai fejkvóta elegendőe vagy sem, azt vitatjuk, hogy a 10 kötelező feladat ellátására adandó országgyűlési, illetve állami támogatás nem fogja fedezni a kiadásokat, nem elegendő arra, amit az önkormányzati törvény e lőír, hogy a kötelező feladatok ellátásához biztosítani kell az Országgyűlésnek a fedezetet. Arról már nem beszélek, hogy a különösen fontos feladatokra mennyi és milyen pénz jut, mert ebből logikusan következik, hogy természetesen azt sem tudják ellátni. Sokan, az ellenzék oldalán is ülnek olyanok, akik az önkormányzatokat nem egészen pontosan definiálják. Az önkormányzat nem elvont fogalom, szeretném, ha megértenék. Az önkormányzatok azok az állampolgárok, akik a városokban, falvakban élnek, és az önkormá nyzat köteles biztosítani számukra minden feladatot, köteles biztosítani az oktatást, az óvodai ellátást, a szociális alapellátást, az utat, a vizet, a villanyt és sok minden mást, az infrastruktúrát is. Ezt azért mondtam el, mert sok módosító indítvány ke rült beterjesztésre különböző csoportoktól a Parlamenten belül. Például a pedagógusok terjesztettek be módosító javaslatot, a sporttal foglalkozók stb. Szeretném az ő figyelmüket is felhívni arra, hogy amennyiben az önkormányzatok általános finanszírozása biztosított, akkor mindazok a feladatok, amelyeket külön módosító indítványban beterjesztettek – általános iskola, gimnázium stb. – megoldhatók lesznek, ugyanis az önkormányzatok egységesen gazdálkodnak azzal az állami támogatással, amit megkapnak. A költs égvetés ugyanúgy kerül összeállításra, hogy megjelöli a kormányzat, óvodára, iskolára mennyi fordítható. Ennek azonban csak tájékoztató jellege van, semmiféle kötöttsége nincs az önkormányzatok számára. Az önkormányzatok szabadon döntenek az önkormányzati törvény értelmében arról, hogy a leadott pénzösszegeket mire fogják felhasználni. Azzal, hogy az önkormányzati törvény kötelezi őket bizonyos feladatok ellátására, biztosítva van az a kör, amelyet el kell látniuk. Úgy gondolom, az önkormányzatok pontosan t udják, mik azok a gondok helyben, és elsősorban azokra a területekre koncentrálnak, amelyek a helyi érdekeket hivatottak ellátni. Természetesen nem kívánok az ellen szólni, hogy a gimnáziumi, általános iskolai, napközis támogatásokat csökkentsük, az ellen sem kívánok szólni, hogy egy milliárd forintot fordítson az ország a közművelődés támogatására. Csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy ez fejkvótaszerűen kerül elosztásra, és egyáltalán nem biztos, hogy valóban közművelődésre fordítódik. Az viszont biztos , hogy az önkormányzatokhoz kerül, és ezért a mi csomagunk elsősorban az önkormányzatok és ezen belül a hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatását helyezi kilátásba. Áttérve a módosító indítványokra:a 10 módosító indítvány közül 5 olyan, amely nem tarta lmaz költségvetési kiadási többletet, hanem vagy átcsoportosítást, vagy pedig a kötelező önkormányzati hozzájárulások eltörlését. Ezek közül az 1197. a 10%os kötelező önkormányzati hozzájárulást javasolja eltörölni a vízműtársulatok és vízbázis- fejleszté sekhez a céltámogatásban. Ez ugyanis ellenkezik az önkormányzati törvénnyel, mely kimondja, hogy a kötelező feladat az egészséges ivóvíz biztosítása és a kötelező feladatok ellátásához az Országgyűlés biztosítja a fedezetet. Ezért véleményünk szerint a 10%os kötelező hozzájárulást el kell törölni, ennek költségvetési kihatása nincs. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzatok önként vagy más forrásból nem járulhatnak hozzá a vízműfejlesztésekhez. A javaslat másik részre 500 millió forintot kér az önkormányzatok számára, illetve az egészséges ivóvíz biztosításához a céltámogatási keretbe beépíteni. A költségvetési tervezet 750 millió forintot tartalmaz. Úgy véljük, ez elenyésző azokhoz az igényekhez képest, ami Magyarországon az
