Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 28. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 6. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
363 infrastrukturális szükségleteinek a fedezésére. A költségvetés gazdálkodási alapelveinek mond ellent, tisztelt Ház, hogy az egyébként nagyon szükséges infrastrukturális fejlesztés ekre – mert itt arról van szó alapjában véve, ugye, a külföldiek beruházásainál szükséges infrastruktúrális fejlesztésekről – , szóval, hogy erre a célra egy ágazati minisztériumnál és ne a Pénzügyminisztériumnál hozzanak létre például egy ilyen alapot. Ind ítványunkat, amelyik nem a csökkentését, hanem az alap létrehozásának megakadályozását szolgálta volna, a költségvetési bizottság csak részben támogatta. Az alap másfél milliárdos csökkentésével és a minisztérium egy másik pénzalapja – kereskedelempolitika i alap – félmilliárd forintos csökkentésével értett egyet, és a Kormány még ezt is sokallja. Kérem képviselőtársaimat, hogy mégis fontolják meg az eredeti módosító javaslat támogatását! Módosító javaslataink egy része azzal van kapcsolatban, hogy bizonyos, úgynevezett eredményérdekeltségű, tehát részben a piacról élő költségvetési szervek piaci bevételei a törvényjavaslat szerint a jövő évben radikálisan – hogy úgy ne mondjam, gyanúsan – csökkennek. Például a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóság ainak az ez évi várható bevétele 133 millió forint, ugyanez jövőre 0,7 millió forint. A Földművelésügyi Minisztérium tangazdaságainál – 15. fejezet 8. cím – az idei bevétel 2,2 milliárd forint. Jövőre, úgy látszik, ezek megszűnnek, félig működnek, és az in fláció sem fog ezen a területen érvényesülni, 1,l milliárd forint. Az agrárkutató intézeteknél – 15. fejezet 10. cím – 1,2 milliárd forint. Jövőre itt is csökkennek az árak vagy a termelés, 0,7 milliárd forint. Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknál 7,1 milliárd forint, illetve 6,1 milliárd forint. Ez a 15. fejezet 6. cím. Mi a magyarázat erre a rendkívüli dekonjuktúrára, ami ezeket az eredményérdekeltségű költségvetési szerveket illeti? A magyarázat nem abban áll, hogy katasztrófa következik be a bev ételek oldalán, már csak azért sem, mert a kiadások oldalán ez nem mindig olyan nagymérvű, vagy éppen elég jelentősen növekszenek a kiadások. Itt arról van szó, hogyha úgy állítják a költségvetésbe, hogy csökkenni fognak a bevételek, akkor ezen az alapon j obban be lehet nyúlni állam bácsi zsebébe. Éppen ez a lényeg, Hölgyeim és Uraim, itt megpumpolják a költségvetést azzal, hogy sajnos csökkenni fognak jövőre a bevételeink. Majd aztán – elnézést kérek a világos kifejezésért – röhögnek a markukba, mert a bev ételeik nem fognak általában ilyen mértékben csökkenni. Kivételesen ez előfordulhat, bizonyos területeken valóban van dekonjunktúra, de túlságosan általánosnak látszik ez a jelenség. Itt is igyekeztünk módosító javaslatokkal fellépni, ez ugyanis nem mindeg y, itt milliárdok röpködnek, ezek mind adópénzek, amelyek ilyen módon kikerülnek a költségvetésből ideoda. Sajnos azonban itt sem arattunk túlságosan nagy sikert. Ajánlom ezeket a módosító javaslatainkat képviselőtársaim figyelmébe. Ami az elért megtakarí tások felhasználását illeti, erre is megvolt és megvan az elképzelésünk. Háromféle célt akartunk és akarunk most is támogatni az elért megtakarításokból. Úgy mint a személyijövedelemadótábla valorizálását, amiről Békesi László képviselőtársam már beszélt, azonkívül a Szolidaritási Alapnak, tehát a munkanélküliség kezelésére szolgáló alapnak a támogatását és végül az önkormányzati kiadások növekedését. Ami az önkormányzati támogatások növelését illeti, kétféle célunk volt. Az egyik: a gazdálkodó önkormányza tok kialakítására való törekvés. A másik pedig a szociális célú lehetséges többletkiadások minél nagyobb hányadát igyekeztünk az önkormányzatok szintjére koncentrálni, ahol jobban meg tudják ítélni, hogy kinek, miképpen kell segíteni. Az ilyen célú javasla tot csak részben fogadták el a költségvetési bizottságban, ahol végül az önkormányzati támogatások növelésére csak 5 milliárd forint jutott. Mi ennél többet szerettünk volna, még úgy is, hogy a megtakarítások – amelyek elosztásra rendelkezésre álltak – az általunk célba vett 44 milliárd forint helyett csak 25 milliárd forintot értek el. Itt egyébként a részletekről majd Wekler Ferenc szabad demokrata képviselő kollegám fog beszélni. A személyijövedelemadótábla valorizálása, változtatása területén kb. 24 mi lliárd forintot szántunk volna eredetileg, mert ez elegendő lett volna ahhoz, hogy az adóterhelés ne csökkenjen. Miután azonban a költségvetési bizottságban sokkal kevesebb megtakarítás jött össze, mint amennyit eredetileg szerettünk volna, és amennyi reál isan lehetett volna, szeretném felhívni a tisztelt
