Országgyűlési napló - 1990. évi téli rendkívüli ülésszak
1990. december 27. csütörtök, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - VÁRKONYI ISTVÁN (MDF)
301 A második csatlakozó indítványom egy fölösleges procedúra eltörlésére tesz javaslatot, amely szerint a pályázati rendszerből kihagyni javasolja a fellebbezést. Az 1105ös számú módo sító indítványhoz beterjesztett javaslatom az ott vázolt problémát kívánja megoldani, de másképpen, mint az előterjesztő. Magam is szükségesnek tartom, hogy a szakképzési alap folyósította összegek rendeltetésszerűen legyenek felhasználva, azonban azt gond olom, hogy mind a törvényjavaslat 7/a. §a, mind a módosító indítvány egy olyan jogszabály létrejöttét segíti elő, amely általánosan korlátozza a vállalatok, az iskolák szabad gazdálkodását. Az én javaslatom szerint az alap és a támogatott között kötendő s zerződésre kell bízni és abban szabályozni, hogy az adott létesítmény elidegenítése, illetve más célra történő felhasználása esetén a szakképzési alapot milyen kártalanítás illeti meg. E megkötöttséggel, amely lehet például költségvisszatérítés előírása, a megvásárolt létesítményt a fenntartó szabadon hasznosíthatja vagy annak értékét szabadon felhasználhatja. Javaslatom nem átmeneti jellegű. Igyekeztem azt a szempontot figyelembe venni, hogy a törvény hosszú távra készül, stabilnak és kiszámíthatónak kell lenni. Ezért tettem módosító indítványomat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Várkonyi István képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Várkonyi István (MDF) VÁRKONYI ISTVÁN (MDF) Igen Tiszte lt Elnök úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Egy olyan törvényről folytatunk itt részletes vitát, amely látszólag jelentéktelen. Csatlakoznék Boros képviselőtársamhoz, aki felhívta a figyelmet arra az igen fontos tényre, hogy hamarosan valószínű, ezzel a szakképzéssel és általában a szakképzés mindenféle problémájával igen behatóan fogunk foglalkozni. Itt csak utalok; a szakképzésben bekövetkező privatizáció, amely hamarosan érinteni fogja a vállalatokat, a csődeljárás és az a mai helyzet, amely szinte a s zakképzést lehetetlenné teheti, ha sürgősen nem alkotjuk meg ezt a törvényünket. Némi felelősséget érzek ennek a törvénymódosításnak az előkészítésében, hisz jó magam is bevonattam ebbe a körbe, valamint én voltam az a képviselő, aki annak idején a kormány zati munkamegosztásban javaslatot tettem, miszerint a munkaügyi tárcához kerüljön a szakoktatás szakmai irányítása. Hadd mondjam, hogy szakmai körökben emiatt egyaránt elég sok megrovást és elismerést is kapok és ez talán feljogosít arra, hogy némi törvény módosítással talán ezt az egy évnél nem hiszem, hogy hosszabb ideig életben lévő szakképzési törvényt – ellentétben az előttem szóló Sasvári Szilárd képviselőtársammal – , nem hiszem, hogy egy évnél hosszabb ideig törvényben lévő módosított törvényt védeni szeretnénk. Mindenesetre, én úgy gondolom, a politizáláshoz a tisztességes politizálás is hozzátartozik. Boros László felhívta a figyelmet, hogy ebben a mostani, módosított törvényben olyasmi található, amit ő "trükk"nek nevezett. Ezeket egy tisztességes politikusnak észre kell venni, és ki kell védeni. Ugyanakkor felhívta – és én is felhívnám – a figyelmet, hogy nincsenek meg azok a feltételek, azok a kamarák, amelyek feltételezik a bizottságot, amely ezt a szakképzési alapot el fogja dönteni. Megfontolan dó az is, hogy ehhez a rövid törvénymódosításhoz 17 vagy 18 módosítás érkezett. Megmondom őszintén, nem tudom megmondani, mennyi, hisz olyan zsúfoltan érkeztek a módosítások, hogy a bizottságokban szinte nyomon sem lehetett követni – ha csak valaki hetekig nem ült egyegy bizottságban – , hány módosító indítvány érkezett. Mindenesetre megítélhettem a módosító indítványokból, hogy zömmel azért szakemberek tették, és gondolom, feltételezem a jó szándékot és a jobbítást. Ugyanakkor elgondolkoztató számomra, hog y pártállástól függetlenül, általában mindenféle törvénynél igen magas a beérkező módosító indítványok száma. Gondolom, ez azért minősíti is az előterjesztőket és a törvényhozókat egyaránt. Arra kényszeríti, hogy azt az
