Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 19. hétfő, az őszi ülésszak 17. napja - A bírák és ügyészek előmeneteli rendszeréről és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
977 annak a megítélése, hogy vajon a tervezetben foglalt előmeneteli és bérezési rendszer meg tudjae tartani a pályán azokat a fiatal szakembereket, akik 1012 esztendő múlva az igazságszolgálta tás derékhadát alkotva szakmailag is talán a legjobban felvértezve olyan csábítások előtt is állnak, amelyek elvonzzák őket erről a pályáról. Picit talán konkrétabban arról van szó, hogy a tervezetben foglalt javaslat, miszerint a harmadik fizetési osztály – ez az az ominózus réteg, amely 1012 esztendős munkaviszony után valóban a helyi bíróságon a bírói és ügyészi testület derékhadát alkotja – a későbbiekben milyen perspektívát tudhat magáénak. És itt a perspektíva meglehetősen korlátozott, javasolni fogj uk a módosító indítványunkban azt, hogy ezt némiképpen oldjuk fel a törvényben, hiszen ennek megfelelően, a javaslatban foglaltaknak megfelelően tulajdonképpen 45 éves korra gyakorlatilag bezárul az előmeneteli lehetőség, legalábbis, ami a fizetést illeti. Ezt újra át kell gondolni és ebben a tekintetben kérem, hogy majd módosító indítványunkat megfelelően mérlegeljék. A második észrevétel elsősorban a bevezetés szakaszosságát illeti. Köztudomású ma már az igazságügyi szolgálatban dolgozók között, hogy itt az 1991es esztendőben egy háromlépcsős bevezetés történik, amely különböző százalékok szerint juttat majd a fizetésemelésből az igazságszolgáltatásban dolgozók számára. Félő, hogy a gazdasági helyzet és az infláció esetlegesen a harmadik részletet már túl ságosan is jelképessé teszi. Meg kellene fontolni, hogy mennyiben van a Kormánynak pénzügyi lehetősége arra, hogy ezt a szakaszos felbontást némiképpen megpróbálja tömöríteni és nem túlságosan szétdarabolva biztosítani. Elhangzott már, az előttem szólók is tolmácsolták és tulajdonképpen a törvényjavaslatot megelőző tervezetben is szerepel a negyedik szakaszban egy ominózus d) pont, amely inflációs követési kötelezettséget határoz meg. Ez nyilvánvalóan összefügg azokkal a módosító javaslatokkal, tehát többfé leképpen megoldható, de ez nyilvánvalóan a konkrét pénzügyi lehetőségek függvényében mérlegelhető. Szóltak az igazságszolgáltatásban dolgozók arról, hogy a különböző pótlékok tekintetében bizonyos egyértelműséget kérnek számon a törvényjavaslaton, olyan ér telemben, hogy vezetői pótlékot az kapjon, aki valóban vezetői tevékenységet végez, bírói és ügyészi pótlékot pedig az kapjon, aki valójában tárgyaló bírói, ügyészi munkát lát el. Ezeknek a kritikai észrevételeknek a sorában szeretném felhívni a Parlament tisztelt figyelmét arra, hogy tulajdonképpen úgy vélem, némiképpen már a szabályozásban vagy a törvényjavaslatban az ügyészi szervezettel kapcsolatos előképek tetten érhetők és jelen vannak. Ennek a törvényjavaslatnak a jelenlegi alkotmányi szabályozás ker etei között kell maradnia, nem lehet megelőlegezni egy későbbi, az ügyészi szervezet egészére vonatkozó elképzelésnek egy konkrét megjelenését. Itt határozottan és konkrétan a legfőbb ügyész besorolásáról van szó, amellyel nem pénzügyi problémák vannak, ha nem az az alapvető problémánk, hogy nem felel meg az alkotmányos helyzetének a jelenlegi besorolása, hiszen őt személy szerint a Parlament választja, mégha 50 százalékos szavazati arányban és nem kétharmados szavazati arányban. Ez tehát gyakorlatilag már e lőrébb mutat, mint amennyire az egész problematika a Parlament előtt ismert. Végezetül szeretnék szólni arról, hogy az alkotmányügyi bizottság ülésén is kezdeményeztük, és az alkotmányügyi bizottság is támogatta ezt a javaslatunkat, és kezdeményezte a közs zolgálati törvény tárgyalását. Elhangzott a bizottsági ülésen – és szeretném itt is megismételni, mint ahogyan ezt a napirend előtti hozzászólásban már alkalmunk volt hallani – , nem jó hatást vált ki, ha egy két hónappal ezelőtt beterjesztett közszolgálati törvényjavaslat tárgyalását a Parlament nem kezdi meg, nem indul meg az általános vita. Ez mindenképpen bizonytalanságot jelent a közigazgatásban dolgozók számára, ugyanakkor a bírák, ügyészek anyagi helyzetét és előmenetelét pedig dícséretes gyorsasággal kívánja a Parlament tető alá hozni. Én nem az utóbbi ellen szólok, hanem azért emelek szót, hogy a Parlament minél hamarabb kezdjen hozzá a közszolgálatban dolgozók viszonyainak rendezéséhez is. (Taps balról!)
