Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 4. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
92 hatásait? Tudatában voltake annak, hogyan reagálnak a fenti intézkedésre a termelés növelésére bíztatott kistermelők, a nnak ellenére, hogy ebben a támogatásban ők közvetlenül részesültek? Úgy gondolom, a termelési feltételeket – mert ebben a térségben ez az, így a támogatást is – a Kormány szektorsemlegesen fogja nyújtani. Hogyan képzeli el ezekben a térségekben, ilyen köz gazdasági környezetben a kisgazdaságok, farmergazdaságok kialakulását, fejlődését? ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Vargáné Piros Ildikó felszólalását. Az interpellációra Sárossy László földművelésügyi államtitkár úr válaszol. Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár válasza SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Vargáné Piros Ildikó! Először is engedje meg, hogy megköszönjem, hogy interpellációjában egyértelműen érződik az á gazat iránt érzett felelőssége és aggódása. Szeretném elmondani, hogy egy olyan ágazatról van szó, amelyet ma aszály, viszály, teljes bizonytalanság sújt, és az ebből való kilábalást tulajdonképpen napról napra újabban fölmerülő tényezők és akadályok nehez ítik. Azt hiszem, nem kell bizonygatnom, hogy a kormányzat felelőssége az aszályban messze nem bizonyítható (derültség) , ez tulajdonképpen egy olyan természeti tényező, aminek az orvoslása, és az ellentételező intézkedések képezhetik egy kormány feladatát . Gondolom, azt sem kell bizonygatnom, hogy az irakikuvaiti viszályban semmiféle kormányzati szerepet nem játszottunk. Ugyanakkor látnunk kell és biztosak lehetünk abban, hogy az ennek következtében kialakuló energiaellátási gondok semmiképpen nem segítik elő egy súlyos válságban lévő ágazat rendbetételét. A feltett kérdések egy alapkérdés tisztázását teszik szükségessé. Nevezetesen, hogy a magyar mezőgazdaság jövőjében mi az elképzelés: a belföldi ellátás biztosítása – ez ugye, egyértelműen azt jelentené, hogy a kedvezőtlen hatékonysággal működő üzemek termelését erőteljesen csökkentenénk – , illetve az Ön által is említett exportteljesítmények szinten tartása is. Tájékoztatom az Országgyűlést és tisztelt képviselőtársnőmet, hogy a Földművelésügyi Minisztér ium agrárpolitikai tervezete, melyet a Kormány, a Minisztertanács Hivatalához átküldtünk, egyértelműen a következőket javasolja. Elsőrendű szempont, hogy az áttérés során az élelmiszerellátás a korábban elért, viszonylag magas színvonalon megmaradjon, vála sztéka bővüljön, és az ágazat exportképessége, annak gazdaságossága tovább javuljon. Ennek természetes velejárója, hogy nem mondhatunk le azokról a területekről, azokról a körzetekről, ahol az ország átlagához képest kedvezőtlenebb adottságokkal folyik a g azdálkodás. A nemzetgazdaság helyzetével és a költségvetési hiánnyal összefüggésben az élelmiszergazdaságnak – sajnos – nemcsak a kedvezőtlen adottságú üzemekre vonatkozó kétmilliárd forint támogatáscsökkentést kell elszenvednie, hanem az exporttámogatás mérséklése, az energiaár emelése és az adókedvezmény mérséklése révén mintegy 15 milliárd forintnyi az évközi teher. Teljes mértékben igazat adok a képviselőnek abban, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban egy ilyen volumenű, a termelési ciklus kö zepén életbe léptetett évközi intézkedés nehéz helyzetet teremt. Meg kell azonban jegyezni, hogy az új Kormány által hozott kényszerű intézkedéscsomag nemcsak az élelmiszergazdaságot, hanem az egész országot, beleértve a gazdálkodó szervezeteket és a lakos ságot is – súlyosan érintette. Nem kívánok azzal foglalkozni, miért vált szükségessé ezeknek az intézkedéseknek a meghozatala. Csak arra utalnék, hogy a korábbi gazdaságpolitikából és kormányzati döntésekből
