Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 4. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
93 adódott olyan helyzet, hogy az új Kormánynak egy szerűen nem volt más választása, vállalni kellett az intézkedéscsomagot és annak következményeit is. Hozzátenném, hogy – sajnos – a mezőgazdaság túl becsületes ágazat volt, tudniillik tételesen nevesítve szerepelt a támogatás a rovatok közt. Kézenfekvő, h ogy egy nevén nevezett támogatást egy olyan kormányzat, amelynek egyértelműen eltökélt szándéka a támogatások csökkentése, illetve megfelelő módon történő folyósítása, egy ilyen – hogy úgy mondjam – labdát nem tud kihagyni, mert oda van írva, hogy "támogat ás", azzal kell foglalkozni. Hozzáteszem, hogy mi a Minisztertanács ülésén, amikor ez a téma napirendre került – és itt a Földművelésügyi Minisztériumról beszélek – azonnal jeleztük, hogy ez a kérdés egyszerűen nem kezelhető csak mezőgazdasági, földművelés ügyi kérdésként, hiszen ennek az Ön által is teljesen jogosan említett szociálpolitikai, foglalkoztatási és egyéb velejárói is vannak. Ami ezek után a mezőgazdaságot illeti, el kell ismerni, hogy az elvonás egyenlőtlenül érinti a különböző adottságú gazdál kodó szervezeteket, nevezetesen a kedvezőtlen adottságú üzemekre az átlagosnál is nagyobb terhet ró. Az ilyen tartalmú döntést lehet vitatni. Úgy is dönthettünk volna, hogy most is, a korábbiakhoz hasonlóan, azt az üzemkört terheljük, ahol a gazdálkodás er edményes és pénz is van. Szakítottunk ezzel a gyakorlattal azért, mert a célként kitűzött piacgazdasággal nem konform egy olyan árkiegészítési rendszer működtetése, amely a kínálati pozícióban lévő mezőgazdaság legdrágábban termelő üzemkörében egyoldalúan a termékek termelésére és csak kismértékben hatékonyságára ösztönöz. Mindezekkel összefüggésben szeretném a képviselőnő első kérdésére, amely a kedvezőtlen adottságú térségekben élő emberek sorsára vonatkozik, a következő választ adni: El kell mondanom, ho gy a problémát össztársadalmi ügynek tekintjük, tehát nem gondolhatjuk komolyan, hogy a jövőben kizárólag a mezőgazdasági ágazatnak kell az itt élő emberek megélhetését biztosítani. Ezzel együtt a földművelésügyi tárcának nem célja, hogy a kedvezőtlen föld minőséghez kapcsolódó támogatás megszűnjön, az azonban igen, hogy annak működési mechanizmusát korszerűsítse és a fejlett európai országokban alkalmazott célokhoz és megoldási módozatokhoz hasonló tartalommal a jövőben is fenntartsa. Az a célunk, hogy az á tlagosnál rosszabb földön gazdálkodók – tehát nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek – a jövőben is kapjanak támogatást, az azonban ne a termékre irányuljon, hanem a földhöz, illeve annak használójához kapcsolódjon. Az új támogatási rendszer ezzel a racionális földhasználatra fog ösztönözni, beleértve ebbe a legrosszabb minőségű földterületek nem mezőgazdasági célú hasznosítását is. Ezzel egyúttal azt is jelezni kívántam, hogy a tárca a közelmúltban életbe léptetett támogatáscsökkentést nem véglegesnek, hanem a z erre az évre szóló átmeneti intézkedésnek tekinti. A képviselőnő második kérdésére, hogy mi lesz a következménye, ha ezekben térségekben a szinte egyedüli munkalehetőségnek tekinthető mezőgazdasági vállalatok csődbe mennek – az a válaszom, hogy az ebből adódó problémákkal – sajnos – mindenképpen szembe kell néznünk. Ez a kérdés tovább nem halogatható. Mindjárt hozzáteszem azt is, nem célunk, hogy a folyamatok kezelhetetlenek legyenek, hogy ezen térségek gazdálkodói tömegesen a pénzügyi lehetetlenülés szél ére sodródjanak. Az azonban célunk, hogy a piaci követelményekhez igazodó közgazdasági eszközrendszer keretein belül itt is végbemenjen a privatizáció és az adottságokhoz a mainál jobban illeszkedő termelési struktúra és üzemi szervezetek alakuljanak ki. E z a folyamat kétségtelenül feszültségekkel is járhat, amit foglalkozáspolitikai és az új vállalkozások megindítását segítő eszközökkel fogunk mérsékelni. A harmadik kérdésre – amely az e területeken várható termeléscsökkenés miatt a belföldi ellátás, illev e exportteljesítmény visszaesésére irányul – azt tudom válaszolni, hogy a Földművelésügyi Minisztérium számításokat végzett erre nézve, amihez az igen súlyos aszálykár hatását is figyelembe
