Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 12. hétfő, az őszi ülésszak 15. napja - Az illetékekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
891 kialakulását, a magántulajdon megerősödését preferálja, ezekkel a kulcsokkal, amelyeket ez a törvény alkalmaz, sikerüle ezt a célt elérni? Meggyőződésünk szerint ezek a kulcsok túl magasak. Az állampolgárokat döntően színlelt szerződések készítésére kényszerítik, a tényleges vagyonmozgások jelentős részének eltitkolására. Aki gyakorlatban dolgozott mint jogász, tudja, hogy számtalan l ehetőség van arra, hogy az ajándékozási szerződés helyett hogy kell színlelt adásvételi, tartási, életjáradék- stb. szerződést kötni. Ezen a szemléleten nem változtat a jelenlegi törvény. Ahelyett, hogy viszonylag alacsony kulcsokat állapítana meg, és ezze l nyilvánossá tenné a tényleges vagyonmozgásokat, változatlanul megmarad a magas kulcsoknál, ami a színlelt szerződésekhez vezet, és nem utolsósorban ezzel csökkenti a központi költségvetés, illetve a helyi költségvetések bevételét. További kérdésként merü l fel, hogy indokolte ilyen mértékű kulcsokat használni akkor, amikor az értékpapíroknál mind az ajándékozás, mind az öröklés illetékmentes. Ez változatlanul egy olyan kiskaput biztosít, amivel a vagyont át lehet játszani, a vagyont át lehet ruházni úgy, ami lényegében az illetékezés alól kivonja az adott vagyonmozgást. Álláspontunk szerint, habár tényleg nagy társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy a befektetések bizonyos kedvezményekben részesüljenek, ugyanakkor nem tudjuk, hogy miért preferálja a törvény i lyen formában az értékpapírokhoz kötődő befektetéseket, ahelyett, hogy egyformán preferálná a kistulajdont, a magántulajdonnak azokat a formáit, amelyek nem értékpapírokhoz kötődnek, hanem konkrét termelési eszközökhöz, ingatlanokhoz stb. Így álláspontunk szerint egyrészt a jelenlegi kulcsokat jelentős mértékben csökkenteni kell, másrészt különbséget kell tenni ajándékozási, illetve örökösödési illetékek között. Ami a bírósági eljárást, az illetékek másik formáját, az eljárási illetékeknek az egyik részét i lleti, meggyőződésünk, hogy a jelenlegi törvény nem lesz egy sokáig tartó, egy tartós törvény. A kormányprogramban szereplő közjegyzői szervezet átalakítása, a magánközjegyzőség bevezetése értelemszerűen érinteni fogja a jelenlegi illetéktörvényt, amely, m ivel ilyen ma a helyzet, a jelenlegi rendszerhez kötődik, és eszerint szabja meg a közjegyzői eljárásoknak az illetékét, illetve költségeit. Ugyanakkor tervbe van véve a háromfokú eljárásnak a bevezetése, amely szintén azt eredményezi, hogy a jelenlegi ill etéktörvénynek ehhez a részéhez is hozzá kell nyúlni. Ami külön a bírósági eljárások illetékezését érinti, az a kérdés, hogy kelle bármilyen plafont bevezetni az eljárási illetékekhez. Kelle az, hogy 300 000 forint felett, ami 30 millió forintnak felel m eg, ha jól számoltam, azon túl, ha bármilyen pertárgyért perelnek a bíróság előtt, ne kelljen további illetéket fizetni. Álláspontunk szerint nem kell a jelenlegi plafont megtartani: vagy el kell törölni, vagy lényegesen magasabb összegben kell az illetékp lafont megállapítani. Ami álláspontunk szerint a jelenlegi inflációs körülmények között nagymértékben sérti az állampolgárokat, az az a tény, hogy a jelenlegi törvénytervezet a hagyatéki eljárások esetében a közjegyzői hagyatékátadó végzéshez köti az illet ékfizetés időpontját. Azaz akkor, amikor a hagyatékátadó végzést a közjegyző megküldi a földhivatalnak, illetve a földhivatal továbbküldi az illetékhivatalnak. A gyakorlatban számtalan esetben fordul elő, hogy a halál ténye és a hagyatékátadó végzés között nem egykét hét, hanem egykét év telik el. Ebben az időszakban az infláció folytán keletkező értékemelkedést illetékezi, azaz vagyonadóztatja meg a törvénytervezet, és próbál egy olyan inflációs jövedelmet adóztatni, amely álláspontunk szerint indokolatl an, ugyanakkor bizonyos szempontból ellentmondásban van a Polgári Törvénykönyvvel, mely kimondja, hogy az öröklés, a vagyonátszállás, a jogátszállás a halál pillanatában ipso iure áll be. Mindezekre figyelemmel, álláspontunk szerint a jelenlegi törvény jel entős átalakítással szolgálja csak ténylegesen a gazdasági rendszerváltást, és veszi figyelembe azt az inflációs gazdasági körülményt, amelyben a jelen törvényt elfogadjuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps balközépen.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik dr. Békesi László képviselő. Megadom a szót.
