Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 6. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
833 valamint az alkotmányos rend, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Az ügyészség közreműkö dik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden államszerv és állampolgár megtartsa a törvényeket." Az ügyészségről szóló XXII. törvény előírja, hogy az ügyészségek az alkotmányos rendet sértő vagy veszélyeztető személyekkel és a Magyar Köztársaság törvényének megsértőivel szemben a törvényben előírtaknak megfelelően, következetesen és humánusan kötelesek eljárni. Tisztelt Főügyész Úr! Az idézettekből adódóan kérdésem Önhöz a következő. Hogyan értékeli az október 25. és 28. között lezajlott taxis demonstrációt, polgári engedetlenséget? Kérdezem: az a módszer, ahogyan azt végrehajtották, mennyiben felel meg a hatályos törvényeinknek? Második kérdésem: amennyiben a legfőbb ügyész úr értékelése szerint ezen akció törvénytelen eszközökk el és módszerekkel ment végbe, úgy tájékoztassa az Országgyűlést, hogy e jogellenes állapot felszámolása érdekében az ügyészi szervek milyen intézkedéseket tettek e kritikus időszakban? Végül kérdezem Öntől, hogy a kritikus időszak 80 órája alatt Ön hol ta rtózkodott, mert a legfőbb ügyész urat hivatalában nem találtuk. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész úr válaszol. Átadom a szót. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: E lnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szíves engedelmükkel először a végezetül feltett kérdésre válaszolnék. A jelzett időben külföldön tartózkodtam, távollétem idejére helyettesítésemről gondoskodtam. Ami a Magyarországon 1990. október 25. és 28. között lezajlott, úgynevezett taxis demonstrációt illeti, az a módszer, ahogy ezt szervezték és végrehajtották, nem felel meg hatályos törvényeinknek. A polgári engedetlenség nem jogi fogalom, ezért nem értelmezhető. Az Alkotmány szerint a békés gyülekezés i jog és annak szabad gyakorlása a gyülekezésről szóló törvény szerint illeti meg az állampolgárokat. Az 1989. évi III. törvény szerint a közterületen tartandó rendezvény bejelentési kötelezettség alá esik az illetékes rendőrkapitányságnál, Budapesten pedi g a rendőrfőkapitányságnál legalább három nappal előbb be kell jelenteni. A gyülekezési jog további korlátja, hogy gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére felhívást, és nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelm ével. Ismereteim szerint a jelzett időben tartott "rendezvényeket" a rendőrhatóságnak előzetesen nem jelentették be. Ezen kívül a rendezvények során bűncselekmény is megvalósult, elsősorban a közérdekű üzem működésének megzavarása elnevezésű tényállást a t ömegközlekedés megbénítása igenis kimeríti. A gyülekezési jog jogellenes gyakorlásának elsősorban rendészeti szankciója van. A törvény szerint a rendőrség az ilyen rendezvényt feloszlatja – a magyar jogi szóhasználatban a kijelentő mód imperatívuszt jelent – , a feloszlatást azonban figyelmeztetésnek kell megelőznie. Rendőri erő alkalmazására nem került sor. Erről a belügyminiszter úr, illetőleg a Kormány döntött. Ez azonban nem érinti azt a tényt, hogy a demonstráció jogellenes volt, gyülekezési törvénybe ü tközött. A bejelentéshez kötött rendezvény szervezése bejelentés nélkül a gyülekezési joggal visszaélés szabálysértését valósítja meg, amely miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. A következő kérdés arra vonatkozik, hogy milyen intézkedéseket t ettek az ügyészi szervek a kritikus napokban. A válasz röviden az, hogy semmilyent. Ha az engem helyettesítő legfőbb ügyész
