Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. november 6. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Az árak megállapításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter:
797 A z árak megállapításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Nagy jelentőségű gazdasági törvényjavaslat megtárgyalásának a kezdetét jelentem be. Soron következik az árak megállapításáról szóló javaslat. A Kormán y előterjesztését a 406os számon kapták meg képviselőtársaim. Átadom a szót Rabár Ferenc pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Rabár Ferenc pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója RABÁR FERENC, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Önök előtt fekszik a 406os szám alatt a törvényjavaslat az árak megállapításáról. Úgy gondolom, hogy elegendő idő állt rendelkezésre ennek a törvényjavaslatnak az áttanulmányozására, ezért a bevezetőt – lehetőség szerint – rövidre fogom szorítani. Szükségesnek tartom, hogy két témáról szóljak. Az egyik a törvényjavaslat gazdaságpolitikai megalapozottsága, a másik pedig a törvénynek a Kormány számára adott felhatalmazásáról szóló rész. Az elsőre vonatkozóan: a gazdaságpolitika központjába – mint ahogyan az ismeretes – az elkövetkező időszakban a piacgazdaság kialakítása, illetve az ahhoz szükséges feltételrendszer megteremtése áll. Ennek keretében kerül sor a tulajdonreformra, a tulajdonreform részeként a privatizálásra, kis- és középvállal atok elterjedésére és általában a magángazdaság térnyerésére. A gazdasági politika fontos elemeként megszüntetésre és megvalósításra kerül a versenypolitika, amelyik a gazdálkodókat a lehető legszélesebb körben és a legrövidebb időn belül versenykörnyezetb e kényszeríti. Ennek a keretében az importverseny fokozatos szélesítésével, belföldi gazdálkodók egyre nagyobb hányadát gazdasági kényszerbe hozza, a piacra történő belépés és az onnan történő kilépés lehetőségeit felszabadítja, a külgazdasági orientáció v áltozásaival párhuzamosan a gazdálkodók egyre nagyobb hányadát arra kényszeríti, hogy az exportpiacokon szerezzék meg a fejlődésükhöz szükséges jövedelmeket. Mindezeket azért tartottam fontosnak kiemelni, mert hangsúlyozni kívánom, hogy a piacgazdaság alap vető sajátossága a gazdasági kényszer, így annak megteremtése egyben társadalmi érdek is. Mindez azt jelenti, hogy a piacgazdasági körülmények között az árak legfőbb szabályozója a piac és a verseny. Az árak megállapításáról szóló törvény alapvetően és els ősorban lehetőséget ad arra, hogy a gazdálkodók egységesen élhessenek az árak kialakításának a jogával, másrészt fontos, hogy az azonos piacon szereplők a törvény által ne különböztessenek meg aszerint, hogy ki a tulajdonos és milyenek a gazdálkodási formá k. A kormányzat és az államigazgatási szervek csak kivételesen és indokolt esetben avatkozhatnak be az árak kialakításába. Ezt a jogkörüket törvényben indokolt rögzíteni. A kormányzat felülvizsgálta a támogatások rendszerét, és a lehetőségek határain belül megszünteti mindazokat a támogatásokat, amelyek torzítják a gazdasági folyamatokat, rontják az erőforrások allokációját, és gazdaságilag irracionális döntések irányába terelik a gazdálkodókat és fogyasztókat. Az új szabályozás és a támogatások megszünteté se együttesen segíteni fog abban, hogy az üzletfelek, élve az árkialakítás jogával, egymás érdekeit, értékítéletét kifejező reális piaci árakban állapodjanak meg. A törvényjavaslat indokolásának hátterében fontosnak tartom felhívni az Önök figyelmét arra, hogy viszonylag széles körben léteznek olyan nézetek is, amelyek a törvény keretei között megfogalmazott liberális árrendszert túlzottnak tartják, és korainak abból a szempontból, hogy nincs összhangban a piacgazdaság még kialakulatlan intézményi rendjével és korlátozott működési feltételeivel.
