Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 4. kedd, az őszi ülésszak 2. napja - A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György):
75 Ennek az abszolút összeférhetetlenségi kérdéskörnek is egyetlen pontjával szeretnék foglalkozni. A két bizottság jelentésének a 8. pontja tartalmazza azt a felsorolást, amelyet az imént én is említettem azzal a kiegészítéssel, hogy a bizottság javasolja "valamint országgyűlési képviselő" ne lehessen polgármester. Mi úgy gondoljuk, hogy nemcsak indokolatlan, hogy ez a rendelkezés idekerüljön, hanem ez eg y elvi garanciális kérdés is, épen ezért ebből a szemszögből próbálom egy kicsit vizsgálni. Az Alkotmány 20. §ának (5) bekezdésének utolsó mondata így szól: "Törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is megállapíthatja" – mármint az országgyűlési képvi selői jogállásról van szó. A (6) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy "az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges". E két mondat helyes értelmezé se teljesen egyértelművé teszi azt, hogy a törvényhozónak a szándéka, azaz a Parlamentnek a szándéka mire irányul. Emlékszem arra az ad hoc bizottsági ülések sorozatára, amelyen a hat párt képviselőivel a képviselők jogállásáról szóló törvénytervezetet kés zítettük elő. Már akkor ott is felmerült az, hogy nagyon fontos, hogy egyéb alacsonyabb szintű jogszabályok lehetőség szerint ne tartalmazzanak rendelkezéseket a képviselői jogállásról, éppen ezért minisztertanácsi rendeleteket és egyebeket vizsgáltunk meg , és az ott szabályozott, az országgyűlési képviselőket érintő kérdéseket bevontuk ebbe a törvénybe, éppen azon garanciális okoknál fogva, hogy csak kétharmados szavazati aránnyal lehessen megváltoztatni ezeket a rendelkezéseket. Mi úgy gondoljuk, hogy alk otmányellenes lenne, hogyha a képviselők jogállását ilyen módon, ebben az ötven százalékos törvényben, bárhogy is érintenénk. Bárhogy is érintenénk, hiszen itt a szándék, és a kijelentése az (5) bekezdés utolsó mondatának nem arra irányul, hogy egyszerű tö rvényre utaljon az Alkotmány, hanem itt az volt a lényeges, hogy nem kívántuk lezárni azt a kört, amely az összeférhetetlenség okait felsorolja. De ez a mondat nem jelenti azt, hogy csak ötven százalékos törvénnyel lehessen megváltoztatni, sőt éppen az ell enkezőjét jelenti a (6) bekezdés elolvasása után és helyes értelmezése után. És ez a (6) bekezdés is nemcsak azt jelenti, hogy a legszűkebben vett, ilyen nevet viselő törvény ugye, amely az országgyűlési képviselők jogállásáról szól, ne csak ez a törvény j elentsen kétharmados kört, hanem minden olyan kérdés, amely érinti az országgyűlési képviselők jogállását. Márpedig a polgármester és a képviselő egy olyan relatív kapcsolatot jelent e szerint a mostani törvény szerint, hogy kihatással van az egyik oldal a másikra. Tehát a polgármesterről szóló szabályozás és a képviselő összehasonlítása egy egyértelmű összecsengést jelent, és éppen ezért, ha a polgármesterek ilyen módon megtiltjuk, hogy képviselők legyenek, ezzel óhatatlanul a képviselők jogállását is érin tjük, és ez véleményünk szerint mindenképpen alkotmányellenes, hogyha csak ötven százalékos többséggel lehet elfogadni. Éppen ezért a Szabad Demokraták Szövetsége megfontolás tárgyává teszi, hogy amennyiben ez a jogszabályban véglegesen így marad, akkor en nek megváltoztatása, illetve hatályon kívül helyezése érdekében az Alkotmánybírósághoz fogunk fordulni. Éppen ezért még egyszer nagyon szépen kérek mindenkit, hogy itt ne pártérdekeket keressen e mögött a kérdés mögött, hanem egyszerűen egy olyan garanciál is szempontot, amely hogyha sérelmet szenved, akkor véleményünk szerint nagyon rossz fejleményekkel végződhet esetleg a Parlamentben. Kérem, ezt vegyék figyelembe. Köszönöm szépen. (Taps a baloldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Megköszönöm Hankó Faragó Mikló s felszólalását. Soron következik Józsa Fábián a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Dr. Józsa Fábián (MDF)
