Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 29. hétfő,az őszi ülésszak 11. napja - Döntés törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról - A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló 1989. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
668 A mostani törvényjavaslat háttereként szólni kell az ez évi nyugdíjemelések hatásairól, vala mint a Társadalombiztosítási Alap várható pénzügyi helyzetéről. Ebben az évben a januári differenciált nyugdíjemelést követően márciusban és augusztusban került sor az alacsony nyugdíjak emelésére. Az eddigi intézkedésekkel a nyugellátások együttesen átlag 18 százalékkal emelkedtek. Az átlag mögött a különböző összegű nyugdíjak jelentős mértékű, differenciált emelése valósult meg. Az öregségi nyugdíjak legkisebb összege például az 1975 előtti nyugdíjaknál – ez döntően 75 évnél idősebb férfiakat és 70 évnél idősebb nőket jelent – , 1460 forinttal, egész évi átlagos szinten 35 százalékkal emelkedett. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege az 1975. év után nyugdíjazottaknál 963 forinttal, éves átlagban 21 százalékkal emelkedett. 1989 decemberében az egy főre jutó átlagnyugdíj 5300 forint volt. Az ilyen szintű ellátásban részesülők nyugdíja a nyugdíjazás időpontjától függően éves szinten 15 és 24 százalék közötti mértékben emelkedett. A jelenlegi nettó átlagkeresettel azonos összegű – ez 9300 forint – nyugdíjaknál 4,3 és 9,6 százalék közötti emelés történt. A gyermekgondozási segély összege a gyermekek számától függően 2932 százalékkal emelkedett. A nyugdíjak emelkedésének bemutatott értéke – a régebben megállapított alacsony nyugdíjakat kivéve – elmarad a fogyaszt ói árak ez évi 30 százalék körül várható emelkedésétől. Ezért a Kormány úgy döntött, hogy a Társadalombiztosítási Alap nyújtotta pénzügyi lehetőségek határáig elmenve tesz javaslatot a nyugdíjak emelésére fordítható előirányzat növelésére. A Társadalombizt osítási Alap bevételei a tervezettet meghaladóan emelkednek, mivel a bérek emelkedése is magasabb a tervezéskor figyelembe vett mértéknél. Ugyanakkor a foglalkoztatottak számának csökkenése és a kinnlevőségek jelentős növekedése következtében a társadalomb iztosítás bevételei a bérek emelkedésénél alacsonyabb mértékben nőnek. Pénzügyi és társadalombiztosítási szakértők által legvalószínűbbnek tartott becslés szerint – amelyet a törvényjavaslathoz csatolt tájékoztató tábla tartalmaz – , a TBalap bevételei a t ervezett 8,6 milliárd forinttal, kiadásai a tervezettet 6,7 milliárd forinttal meghaladóan nőnek, azaz további intézkedésre csak 1,9 milliárd forint fordítható. A Kormány ezt a becslést egyrészt túl óvatosnak tartotta, másrészt elfogadhatatlannak ítélte, h ogy a hozott kormányzati intézkedés ellenére a társadalombiztosítási alap kinnlevőségei ne csökkenjenek. Ezért úgy ítélte meg, hogy a szakértők által becsült 1,9 milliárd forintnál nagyobb összeggel, több mint 8 milliárd forinttal meg lehet növelni az ellá tásokat. Ebből – az eredeti kiadási előirányzattal arányosan – 1,5 milliárd forintot az egészségügy krónikussá váló pénzügyi helyzetének javítására kell fordítani, amiből 155 millió forint a minimális bérek ez évi emelését, 1365 millió forint a terven felü li áremelkedések többletköltségének részleges ellentételezését szolgálja. 6,6 milliárd forintot pedig a nyugdíjak emelésére kell fordítani. Látni kell, hogy a döntés kockázatát az állami költségvetés viseli, mivel ha mégis a szakértők óvatos előrejelzése i gazolódik be, akkor az 1991. évi állami költségvetés terhére kell a társadalombiztosítási alap 1990re garantált 4,2 milliárd forintos szufficitjét előteremteni. Örömmel állapítom meg, hogy az illetékes országgyűlési bizottságok is a szakértők becslését ta rtották túl óvatosnak és nem a Kormány döntését indokolatlanul kockázatosnak. A nyugdíjakra előirányzott 6,6 milliárd forint felosztására számos módszer kínálkozik. A Kormány – tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére ebben az évben már kétszer is sor került – , azt javasolja, hogy egységesen minden nyugdíjas 2400 forintos egyszeri nyugdíjkiegészítésben részesüljön, kivéve azokat a nyugdíjasokat – összesen 26 ezer személyt – , akiknek nyugdíja az öregségi nyugdíjminimum háromszorosánál, aza z 13 800 forintnál magasabb. A részletes szabályozást a csatolt kormányrendelettervezet tartalmazza. Nem hallgatható el az a körülmény, hogy ezzel az intézkedéssel nem maradéktalanul teszünk eleget annak a törvényi előírásnak, hogy az ellátá sokat a fogyasztói árszínvonal tényleges emeléséhez igazodóan növeljük. Ezért ezt – mint a jelen sajnálatos körülmények között teljesíthetetlen előírást – javasoljuk hatályon kívül helyezni.
