Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 29. hétfő,az őszi ülésszak 11. napja - Döntés törvényjavaslat sürgős tárgyalásáról - A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetéséről szóló 1989. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KIS GYULA, DR. a szociális bizottság elnöke:
669 Kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni szíve skedjék. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen dr. Surján László miniszter úr előterjesztését. Felkérem dr. Kis Gyula képviselő urat, a szociális bizottság elnökét, tegye meg észrevételét. Dr. Kis Gyula József, a szociális, családvédelmi és egés zségügyi bizottság elnöke KIS GYULA, DR. a szociális bizottság elnöke: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Társadalombiztosítási Alap 1989. január elseje óta független a költségvetéstől. Ennek következtében az idei költségvetését külön törvény szabályo zza, a XLVIII/ 1989es törvény. Ennek a költségvetésnek egyik pontja kötelezővé tenné a Ház számára – és ezt mindannyiunkra bízza – , hogy az árak emelkedésének arányában emelje a Ház a nyugdíjakat minden egyes esetben a törvényjavaslattal, a költségvetés m ódosításával. Erre a társadalombiztosítás bevételei nem adtak módot eddig számunkra. Ugyan hallottuk, hogy megkíséreltük két alkalommal. Most ez a harmadik alkalom is csupán azt jelentené, hogy egy alkalommal a nyugdíjasok számára valamilyen nyugdíjkiegész ítést juttatunk. Hogy miért nem kerülhet erre sor, annak a taglalása messze vezetne. Két okot mindenképpen meg kell azonban említenem. Az egyik az, hogy ez a társadalombiztosítási alap körülbelül 30 milliárd hiánnyal indult. A másik, hogy 17 milliárdot meg haladják azok a kinnlévőségek, amiket az egyes vállalkozók, illetve vállalatok nem fizetnek be a társadalombiztosítási alapba. Különösen feltűnő, hogy eközben e Házban is ül olyan képviselőtársunk, aki tiltakozott akkor, amikor a Társadalombiztosítási Alap megpróbálta a kinnlévőséget oly módon behajtani, hogy nyilvánosságra hozza az adósok névsorát. Tiltakozott arra hivatkozva, hogy rontaná a vállalatok hitelét. Én nem tudom, hogy milyen hitele lehet olyan vállalkozónak és olyan vállalatnak, amelyik a nyugd íjasok, a betegek, az özvegyek és árvák pénzével tartozik! Különösen akkor, hogyha ezek a rétegek képtelenek megvédeni érdekeiket, mert nincs CBrádiójuk, nincs gépkocsijuk, amivel tiltakozzanak, és nincs megfelelő szervezettségük sem erre. Nem tudnak a ga zdasági nyomás alól hová és miképpen menekülni, mert képtelenek már a vállalkozásra koruknál és helyzetüknél fogva. Tehát ezt a kinnlévőséget a társadalombiztosításnak mindenképpen meg kellene kapnia ahhoz, hogy biztonságban legyen a Társadalombiztosítási Alap. Közben látom, hogy ég a lámpája a televíziónak, ezért eszembe kell, hogy jusson, hogy hallják a hangomat nemcsak a tisztelt Házban. Ezért meg kell nyugtatnom a nyugdíjasokat, hogy természetesen a nyugdíjuk nem kerül veszélybe. Nem kerülhet veszélybe ebben az országban senkinek sem a nyugdíja, sem az egészségügyi ellátásra fordítandó összeg, ugyanis a költségvetés garanciát vállalt azért, hogy ha a társadalombiztosítás ilyen bevételei nem lesznek elegendőek, akkor ezt egy bizonyos bevételi többlet erej éig – a fő összeg 1,2%áig – pótolja. Ez azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben – mindannyiunk számára érthetően – a költségvetést, tehát az ország biztonságának egy másik összetevőjét veszélyeztetné. A beterjesztéssel kapcsolatban bizottságunk úgy fogla lt állást, hogy a szakértői becsléseket kissé alacsonynak tartjuk, mi optimistábbak vagyunk két ok miatt. Az egyik ok az, hogy az utolsó negyedévben a tapasztalat szerint meg szokott nőni a vállalatok befizetési készsége. A másik ok, hogy 350 milliárd fori nt az évi bevétel, ami azt jelenti, hogy ennek 1%a 3,5 milliárd forint. Ha csak 3%kal feltételezzük a bértömegnövekedést, a bérkiáramlás növekedését, az már 10,5 milliárd forint bevételi többletet jelent. Mi ennek a 10,5 milliárd forintnak az elosztásár a merészkedtünk javaslatot tenni oly módon, hogy a Kormány általi két csoportra osztását a nyugdíjasoknak nem tartjuk elégségesnek – tehát 13 800 forint alatt és a fölötti két csoportra – , hanem a 13 800 forint alattiakat is három differenciált, megkülönbö ztetett egyszeri juttatásban kívánjuk részesíteni, nem csökkentve a 2400 forintot mint legminimálisabb összeget. Ugyanakkor a
