Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 20. szombat, az őszi ülésszak 9. napja - A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SZILI SÁNDOR (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince): - TIRTS TAMÁS (FIDESZ)
582 Köszönöm Szájer József képviselőtársunk felszólalását. Soron következik Szili Sándor képviselőtársunk a Magyar Szocialista Párt részéről. Átadom a szót. Felszólaló: Szili Sándo r (MSZP) SZILI SÁNDOR (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Abból az alapgondolatból szeretnék kiindulni, amelyet a szocialista párti frakció képviselői az általános vitában is megemlítettek, illetve amely alapján próbáltak érvelni. Mégpedig az a véle ményünk, hogy a törvényeknek mindenkor az állampolgári jogegyenlőség alapján kell állniok. Ebből a gondolatkörből közelítettük meg mi – és közelítettem meg saját magam is – a fegyver nélküli és a polgári szolgálat időszakát. Én nem éreztem Wachsler Tamás k épviselőtársam javaslataiban logikai bukfencet, inkább érzek Póda Jenő képviselőtársamnál, mert itt elgondolkodva azon, hogy tulajdonképpen mennyivel rémiszti el – ha ennyire kellemes és jó időtöltés a fegyver nélküli szolgálat egy laktanyán belül – , vajon a plusz három hónap mennyivel fogja elrémiszteni a társadalomban a fiatalokat attól, hogy ezt a formát válasszák? Nekem meggyőződésem továbbra is az, hogy nem lesz jelentősebb növekedés a fegyver nélküli vagy akár a polgári szolgálatra való jelentkezésben . Ha valaki is olvasott róla, vagy foglalkozott hasonló dolgokkal, ami tulajdonképpen elsősorban a néprajzban található meg; ha a társadalmat egy kicsit bárki figyeli, akkor rádöbbenhet arra, hogy végül is a társadalmunkban azért benne él valami tisztelet a katonaviseltség iránt, és vannak társadalmi rétegek – azt hiszem, a Kisgazdapárt ebben meg tud erősíteni – , ahol kimondottan büszkeség katonának lenni, vagy volt katonának lenni. Nem érzem akkora jelentőségűnek, hogy több napja vitatkozunk rajta. Úgy gon dolom, igenis egyformán kell kezelnünk állampolgárainkat: törvényeinket úgy kell meghozni, hogy az mindenkor egyformán érvényesüljön minden állampolgárunkra. Hangsúlyozni kívánom – összefüggésben saját javaslataimmal is – , hogy nem hiszem, hogy oly jelentő s számú jelentkezések lesznek erre a szolgálatra, ami veszélyeztetné a haza védelmét és a hadsereg létét. Az eltérő szolgálatok egyforma nehézségűek legyenek. Ez nyilvánvalóan nem törvénykezési feladat, hanem elsősorban az irányítóknak vagy a Kormánynak a feladata. Nem tudom elhinni, hogy a laktanyában – csak mert nem vállalta a fegyveres szolgálatot – sokkal jobb körülmények között dolgozik, mint az, akinek plusz kötelezettségként ott van a fegyveres kiképzés is. Hivatkozva arra, hogy kétharmados törvényrő l van szó, szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét az 551es, 552es, 553as számon beadott saját javaslataimra. Ez talán egyfajta kompromisszumot tükröz, hiszen javaslataimban a tartalékos szolgálati időt csökkenteni kívántam. Ebben megerősített min iszter úr napirend előtti felszólalása, amikor arra hivatkozott, hogy milyen jelentős veszteségek érhetik a gazdaságot, a termelést a tartalékosok behívása miatt. Ugyanakkor meglepő volt számomra, hogy a beterjesztett törvényjavaslat meghagyja a 10 hónapos tartalékos szolgálati időt. Én ezt csökkenteni kívánom 6 hónapra. Ez elfogadható lenne az Albakör és azok számára, akik a polgári szolgálati időt kívánják 18 hónapra csökkenteni, és elfogadható lenne ugyanebből kifolyólag a fegyver nélküli szolgálat 12+6 hónapos tartalékos szolgálat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Szili Sándor képviselőtársunk felszólalását. Soron következő felszólaló Tirts Tamás a FIDESZ részéről. Felszólaló: Tirts Tamás (FIDESZ) TIRTS TAMÁS (FIDESZ) Elnök Úr! Tis ztelt Ház! A részletes vitában két kérdéshez kívánok hozzászólni. Az egyik a Kutrucz Katalin által említett lelkiismeretvizsgáló bizottság kérdése, a másik pedig a többek által említett és a FIDESZfrakció által nagyon fontosnak tartott nevelés kérdése. M indenekelőtt szeretném hangsúlyozni: örömmel nyugtáztam a honvédelmi miniszter úr kompromisszumkészségét. Borz Miklóshoz szeretném intézni azt a pár mondatot, hogy én magam is történelem – magyar szakos tanár vagyok, és nyilvánvalóan többfajta felfogás van m ind a nevelés folyamatáról, mind pedig az