Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 20. szombat, az őszi ülésszak 9. napja - A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KIRÁLY BÉLA (független) - ELNÖK (Szabad György): - WACHSLER TAMÁS (FIDESZ)
572 feladatokban való közreműködése ellen. Először – mint már eml ítettem – ez hátrányos hatással van a kiképzési feladatok teljesítésére. Hozzáértő tisztek szerint egy szovjet típusú krumpliszedési hadművelet hónapokkal vetheti vissza a kiképzést. Másodszor: a piacgazdaság körülményei között anakronisztikus a "népgazdas ág" kifejezés, és a tulajdonformák alkotmányban deklarált egyenlőségét is sértené, ha az állam a hadsereg révén beavatkozna a gazdaság egyes szféráiba. Harmadszor: de nem utolsósorban: a sajnálatos módon egyre szaporodó számú munkanélküli is joggal nehezte lne, ha ilyen módon is tovább csökkenne a munkalehetőségek száma. Következő módosító javaslatom a kormányelőterjesztés által nagyon helyesen elkezdett és nagyon helytelenül félbehagyott törvénygyomlálást folytatja. A †76ban elfogadott honvédelmi törvény 6 . §ának (1) bekezdése így szól: "A Magyar Köztársaság honvédelmi politikájának érvényre juttatása megköveteli a honvédelem egységes központi irányítását" – idáig rendben van – "és a szövetségi rendszerünk katonai alapelveivel való összehangolását." Úgy vé lem, ma már szerencsére nem nagyon kell a javaslatom mellett érvelnem, annyit azonban megjegyzek, nagyon nem szeretném, hogy – miután a körözést miniszterelnök úr szerencsésen megúszta – azért jelentené fel valamelyik társaság, mert a törvény ellenére tárg yalásokat kezdett a Varsói Szerződésből való kilépésünkről. Valószínűleg ezért támogatja mind a honvédelmi, mind az alkotmányügyi bizottság egyhangúlag ezt a javaslatomat. A törvénygyomlálás folyamatába illeszkedik be az a módosító javaslatom is, amely a f eddhetetlenség megszűnt terminus technicusát kívánja elhagyni a törvényből, úgy, ahogy írt erről a Kormány javaslata is. Itt valószínűleg csak adminisztrációs hiba miatt felejtődött benn. A 2es számú javaslatom második része egy nagyon fontos kérdés, mégp edig a fogdabüntetésnek a szolgálati időbe való beszámítását érinti. A hatályos honvédelmi törvény úgy rendelkezik, hogy a katonai büntetésvégrehajtási intézetben letöltött szabadságvesztésbüntetés és a fegyelmi fenyítésként kiszabott fogság időtartama a szolgálati időbe nem számít be, az tehát ennyivel meghosszabbodik. Ezt a gyakorlatot az eredeti kormányelőterjesztés is fenntartaná. Véleményem szerint az súlyos visszaélésekre ad lehetőséget. Köztudott ugyanis, hogy a szolgálati elöljárónak – vélt vagy va lódi – fegyelemsértés esetén jogában áll fogdafenyítéseket kiszabni, ez ellen fellebbezésnek helye nincs. Így tehát ha az elöljáró pikkel a beosztottra vagy csak egyszerűen bal lábbal kelt fel és valamiért megfenyíti mondjuk áprilisban, a szerencsétlen kat ona savanyú ábrázattal nézheti, amikor a vele együtt bevonult társai elindulnak hazafelé augusztusban. Ezért azt javaslom, hogy a fogdafenyítés csak abban az esetben ne számítson be a szolgálati időbe, ha a leszerelés időpontjában az érvényes fenyítések – hangsúlyozom: az érvényes fenyítések – együttes időtartama meghaladja a 30 napot. Ehhez pedig az kell, hogy a katona visszaeső legyen, mert egyszerre maximum 30 napot lehet így kiszabni. Azt is érdemes meggondolni, hogy ez a változat a fegyelmi helyzetre i s jó hatással van. Ha ugyanis limitálatlanul kell leszolgálni a fogdában eltöltött időt, az újabb fogdafenyítés nem jár akkora elrettentő hatással, mintha egyszeri fenyítés után minden további rendetlenkedést nagyon meg kell fontolni, hiszen a második bünt etéssel minden további nélkül túl lehet lépni a 30 napos rémálomhatárt. Ezzel a javaslatommal kapcsolatban még annyit jegyeznék meg, hogy kompromisszumnak tekintem, és csak abban az esetben kérek róla szavazást, ha Mécs Imre képviselőtársam vagy az emberi jogi bizottság hasonló tárgyú javaslatainak egyikét sem fogadná el a tisztelt Ház. Végezetül a 10es számú javaslatomról szólnék. A honvédelmi törvény 41. § (4) bekezdésének 2. mondata lehetőséget ad arra, hogy egyes hadköteleseket a 12 hónapos sorkatonai szolgálat letelte után még további 2 hónapra benn tartsanak tartalékos szolgálat címén. Azt hiszem, azt a szerencsétlent, aki ily módon tulajdonképpen 14 hónapos sorkatonai szolgálatot teljesít, csöppet sem vigasztalja az, hogy papíron az utolsó két hónapj a tartalékos szolgálatnak minősül. A minisztérium képviselőjének a bizottsági viták során felhozott érve, hogy azért van szükség erre a köznyelvben kitolásnak nevezett rendelkezésre, hogy egy új állomány kiképzése idején legyen, aki a speciális
