Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 16. kedd, az őszi ülésszak 8. napja - Bejelentés: Bossányi Katalin jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Szabad György): - SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter:
528 A következő két kérdésem már konkrétabb: Vane Miniszter Úrnak tudomása arról, hogy a Társadalombiztosítási Alapot egyre nagyobb mértékben terheli az, hogy kénytelen fizetni a nyugdíjat olyan korengedménnyel nyugdíjazottak számára is, akiknek korábbi munkáltatója megszűnt? A következő: egyes sajtóhírek szerint a Kormány elengedte az aszálykárok miatt súlyos helyzetben lévő termelőszövetkezetek társadalombiztosítási járuléktart ozása után kivetendő kamatot. Vane ilyen intézkedés valóban, és ha igen, valóban a Kormány hoztae és milyen hatással lesz ez a Társadalombiztosítási Alapra? Köszönöm szépen. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérem Surján miniszter urat, válaszoljon a f eltett kérdésekre, illetve interpellációra. Dr. Surján László népjóléti miniszter válasza SURJÁN LÁSZLÓ, DR. népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Elég nehéz helyzetbe kerültem, mivel a kérdés még az új Há zszabály előtt került benyújtásra, s a válasz egy kicsit tanulmány jellegű, aminek fölolvasására így már nincs lehetőség. Minthogy itt egy nagy egyetértés is meghúzódik, amint ezt az illetékes bizottságra való utalás is mutatta, azt gondolom, hogy én is eb ből az alapból szeretnék kiindulni, de szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a tisztelt bizottság július 13.i ülésén hozott határozatában nem mérte fel reálisan a feladat nagyságát a szeptember 15.i határidővel, és természetesen - hadd tegyem hozzá önkri tikusan - nem mérte föl a kormányzat képességét sem helyesen. Ugyanakkor itt többször előkerült már, képviselőtársam tudja, hogy én a miniszteri meghallgatás során egy sokkal későbbi időpontban képzeltem el a társadalombiztosítás kívánatos önkormányzatának fölállítását. A jelzett időszakaszban azonban koncepciót kellett váltani, s én a fölsorolással ellentétben talán a legelső feladatnak tartom az önkormányzatot. Nem magának a Kormánynak kell már kidolgoznia a társadalombiztosításra való egész koncepciót, h anem abban az önkormányzatnak is jelentős szerepet kell vállalnia. A képviselő úr szeptember 18án benyújtott interpellációja maga is gyorsítólag hatott a folyamatokra, és a társadalombiztosítás jelenlegi apparátusára, ahol a fő előkészítő munka folyik. Me gszületett egy bizonyos anyag, amit eljuttattak hozzám, és ez jelenleg a mi szakértőink földolgozása alatt van, és elkerül a tisztelt bizottsághoz is. Azt szeretném még mondani - hogy az időből ki ne fussak , hogy a konkrét kérdéseket szeretném előrevenni , amely az utolsó két kérdéscsoportot jelenti. A korengedményes nyugdíjazásról szóló 5/1990. rendelet 1. §ában a nyugdíjazás egyik előfeltétele, hogy a munkáltató vállalja a korengedményes nyugdíj összegének félévente előre történő befizetését. Ugyanezen rendelet 2. §a szerint a gazdálkodó szervezet - amennyiben előző évi mérleg szerinti eredménye nulla vagy negatív volt, és jelentős létszámleépítést, 25%ot valósít meg - kérheti a nyugdíjösszeg 50%ának a foglalkozási alap terhére történő átvállalását. F elszámolás vagy jogutód nélküli megszűnés esetén a teljes összeg átvállalására kerülhet sor. A kérelmet a munkáltatónak a munkaügyi szakigazgatási szervhez kell benyújtani, aki az átvállalásra vonatkozó döntés és a területi munkaerőhelyzet alapján engedély ezheti a dolgozó korengedményes nyugdíjazását. A fenti rendszerben a probléma akkor keletkezik, ha a társadalombiztosítás részére a munkáltató a jóhiszeműen vállalt kötelezettségnek az idő közben bekövetkezett fizetésképtelenség vagy felszámolás miatt nem tud eleget tenni. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a probléma csak a társadalombiztosítást érinti, a dolgozó megkapja a nyugdíját. Így alakulhatott ki, hogy a munkáltatók egy része dolgozói ellátásának terhét kötelezettségvállalása ellenére a társadalombizt osításra hárítja. A TBalap kezelője a gyakorlatban jelentkező első ilyen fedezet nélkül maradt korengedményes nyugdíj esetében azonnal megkezdte mozgásterén belül a szükséges kezdeményezést. A finanszírozási gondokról tájékoztatást és részletes javaslatok at juttatott el a munkaügyi és pénzügyi tárca vezetőihez, annak érdekében jogszabályi
