Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. október 15. hétfő, az őszi ülésszak 7. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat tárgyalásának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LOTZ KÁROLY, DR. (SZDSZ)
475 ahol egyelőre, a törvényes tilalmak ellenére a gyakorlatban következmények nélkül lehet versenyt korlátozni, és a gazdasági erőfölénnyel visszaélni." A törvényjavaslattal kapcsolatban több észrevétel hangzott el. Én öt észrevételt szeretnék ezzel kapcsolatban tenni, röviden, mert ittott némi átfedés van az előttem szólókkal. Az első a fogyasztók megtévesztésének a tilalma, amit a második fejezet tartal maz. Úgy érzem, hogy ez a fejezet nem idevaló. Megítélésem szerint ugyanis alapvető különbség van a fogyasztói érdekeknek a verseny tilalmával való védelme – ami ennek a tárgya, és nagyon jól van megfogalmazva a törvénytervezetben – , és a fogyasztók direkt , kereskedelmi érdekképviselete, a forgalomba hozatal feltételei, kvázi a KERMInek a feladatai – ma ebben a formában fogalmazódik vagy fogalmazódott meg – , között. Ez egy másik típusú érdekvédelem. Megítélésem szerint nem a törvénybe tartozik. Körülbelül húsz versenytörvényt átnézve az elmúlt héten, egyetlenegyben sem találtam meg ezt a fejezetet. Van olyan, például a francia versenytörvény, ahol egy kiegészítő törvény külön ezzel foglalkozik, de maga a törvény, tudomásom szerint, sehol nem tartalmazza. Úg y érzem, kicsit félrevezető is, ha ez ilyen formában benne van. Második megjegyzésem a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés kérdésére vonatkozik. Ezeknek a nemzetközi versenytörvényeknek, hogy úgy mondjam, ez a kulcskérdése, tehát a gazdasági erőfölénnye l való visszaélés kérdése. Úgy érzem azonban – többen utaltak már rá, módosító javaslat is van – , nem az öt százalékkal van a gondom, hanem általában a piaci részesedés mértékével való egyetlen mérés. Ez az egyetlen mérce mindenképpen félrevezető. Engedjék meg, hogy csak egy alfejezetet felolvassak a Harward Business Lownak egy fejezetéből. A forgalomba hozatal feltételeivel kapcsolatban azt mondja, hogy az erőfölénynek kizárólag piaci részesedéssel való mérése félrevezető, vigyázzunk, mert ez a mérték bec sap bennünket. Én úgy látom, hogy ez általában egy problémát jelent, és úgy érzem, hogy vagy több együttes mérce alapján kell mérni – mint például a piaci igény kérdése, az ellátás elaszticitásának mérése, amit több helyen tartalmaznak a törvények – , vagy ki kell egészíteni ezt ezekkel, vagy pedig ahogy az egyik javaslat tartalmazza, ezt a mércét el kell hagyni a törvényből. Következő megjegyzésem a szankciók kérdése. Utal a törvényjavaslat többször is a szankciók szükségességére, annak bizonyos részleteire is, azonban számomra úgy tűnik, hogy évtizedeken keresztül csak áttételesen szankcionáltunk, nem volt meg a közvetlen felelősség. Ez a törvény is túlzottan szolídan, túlzottan áttételesen ítéli meg ezeket a helytelen cselekedeteket, mindenekelőtt az erőfö lénnyel való visszaélést, amelyet pedig a külföldi törvények egyértelműen, világosan és konkrét számokkal meghatározva is tartalmaznak. Tudom, hogy ez nem egy könnyű, de csak egyet: a belga versenytörvény harmadik fejezete rögtön úgy kezdődik, aki az erőfö lénnyel való visszaélést megvalósítja, az nyolc hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetéssel, vagy 10 ezertől 1 millióig terjedő belga frankkal büntetendő. Szinte valamennyi versenytörvény egész pontosan körülhatárolja. Én úgy gondolom, nem kellene ettől fé lni, hogy mi is a saját versenytörvényünkben világosan és határozottan fogalmazzuk meg, személyre szólóan, amint az szükséges – nyilván az illető szervezet vezetőjéről van szó, illetve a felelősről ebben az esetben. A következő megjegyzésem a piaci magatar tást szabályozó törvénynek azzal a részével foglalkozik, amelyik magára a szervezetre utal. Ez egy piaci magatartást szabályozó törvény, amelynek csak áttételesen van köze – megítélésem szerint – a versenyt irányító, ellenőrző szervezethez. Megfontolandóna k tartom, hogy esetleg ezzel a törvény ne közvetlenül, ne ilyen részletességgel vagy egyáltalában ne foglalkozzon. Ezt egy alacsonyabb szintű jogszabálynak kellene rendeznie. A magatartás és a magatartást ellenőrző szervezet nem feltétlenül egyszintű, azon os szintű jogszabályban szabályozandó.
