Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 17. hétfő, az őszi ülésszak 5. napja - Az állami kiskereskedelem, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
329 Van egy közmondás, hogy bagoly mondja a verébnek, de nagy fejed van. Köszönöm szépen. (Gyér taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szólásra következik Kósa Lajos képviselő, Fiatal Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. Felszólaló: Kósa Lajo s (FIDESZ) KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt hozzászólásom tényleges mondanivalójára rátérek, két előzetes megjegyzést szeretnék tenni. Az egyik az az lenne, hogy tekintve, hogy ehhez a törvényjavaslathoz most már a frissen beérkezett két újabb szövegpontosító módosítással együtt kilencven darab módosítás érkezett, az általános vitában rendkívül nehéz úgy a törvényjavaslat lényegi összefüg géseire rávilágítani, hogy belemegy az ember abba, hogy részletesen, pontonként az egyes törvényjavaslatokhoz vagy módosító indítványokhoz csatlakozik. Jelzésszerűen ezeket meg lehet tenni, de azt hiszem, hogy a törvényjavaslat lassan azon a határon van, a mikor követhetetlenné válik. Ezt bizonyítja az is, hogy maga az alkotmányügyi és törvényelőkészítő bizottság sem tárgyalt például ebben az 527es számú jelentésében olyan módosító indítványokat, amelyeket jóval korábban beterjesztettek már és nem vontak v issza; legalábbis a jelentésükben nem szerepelnek. A másik előzetes megjegyzésem az az, hogy szeretném hangsúlyozni, hogy a FIDESZ feltétlenül a privatizáció híve és a privatizáció talaján áll – ahogy ez a programunkban is megfogalmazódik. Azt gondoljuk, h ogy a gazdaság rendbehozatalának egyik első és elenghedhetetlen lépése a privatizáció. Ezek után a lényegre térek. Nagyon érthető az a felfokozott várakozás, ami a Parlamentet jellemzi ennek a törvénynek a tárgyalásakor. Végre valamit fogunk csinálni a gaz dasággal. Ez lesz a Parlament és a Kormány első ilyen akciója. Ez a fajta tettrekészség nagyon üdvözölhető, de mögé kell nézni, hogy mit is jelent ez a tettrekészség. És hogyha mögé nézünk, akkor egy kicsit csalódottak vagyunk, hiszen az eredeti törvényjav aslat indoklásában úgy szerepel a törvény, mint hogyha a nemzeti megújhodás programjának lenne valamilyen része, illetve mint hogyha a nemzeti megújhodás programja inspirálta volna ezt a törvényt. Azonban tudjuk, hogy ez nincs így. Ez a törvény egy kevéssé változtatott formában már 1989 augusztusában is létezett, és sajnos ez rányomja a bélyegét erre a törvényre. Nevezetesen az figyelhető meg, hogy e fölött a törvényjavaslat fölött bizonyos értelemben eljárt az idő. Mi ez a bizonyos értelem? Egyrészt 1989 ó ta nagyon jelentős és ezt a szektort érintő vállalati átalakulások voltak már. Másrészt egy nagyon jelentős elem van születőben manapság, ezek pedig az önkormányzatok. És értelemszerűen ez a törvényjavaslat az önkormányzatokra vonatkozó privatizációs elkép zeléseket nem tartalmazhatja, hiszen más az indíttatása. És mi ezt nagyon nagy bajnak érezzük. Ugyanis úgy gondoljuk, hogy a privatizáció pont ezen szegmensében lehetne az önkormányzatoknak óriási szerepe. Hiszen, hogyha csak arra gondolunk, hogy azok az ü zletek, amelyeket privatizálunk, olyan ingatlanokban vannak zömmel, amelyek később az önkormányzatok tulajdonába kerülnek, akkor joggal vetődik fel az a kérdés, hogy milyen alapon, milyen formában privatizáljuk ezeket az üzleteket, miközben tudjuk jól, hog y tulajdonképpen az önkormányzatok kezelésébe kerülnek ezek az épületek, vagy ezeknek az épületeknek egy jó része. Itt az előző vitában Daróczy képviselőtársam is egy hasonló problémára utalt, mert hogyha belegondolunk abba, hogy az oktatási intézmények az önkormányzati tulajdon törzstulajdonához tartoznak, így korlátozottan forgalomképesek. Ez a probléma egy kicsit át kell, hogy értékelődjön. Azonban a FIDESZnek az az elképzelése, hogy az önkormányzatokat be kellene vonni a privatizációba, és az lenne egy igazi előprivatizációs törvény. Ezen a koncepcionális eltérésen
