Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - A gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
193 Dr. Molnár Tibor 473as számú javaslatát, amelyet dr. Eörsi Mátyás javaslatainak elutasítása esetére adott be, a bizottság szótöbbséggel nem támogatja. Ez írásos jelentésünkben még nem szerepel, mivel a javaslat később kerül t benyújtásra. A javaslat szerint az állami vagyonkezelő szervezet nem kaphat olyan hatáskört, hogy ha az átalakulás nyilvánvalóan sérti a társadalom érdekeit, vagy a nemzetgazdaság megkárosításához vezetne, az átalakulást megtiltsa. A javaslat elfogadása esetén az átalakulás megtiltására nem lenne lehetőség. Erre azért hívom fel a figyelmet, mivel az alkotmányügyi bizottság legújabb jelentése ezt a javaslatot támogatja. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlé s! A részletes vita következik. Kérem képviselőtársaimat, aki részt kíván venni a vitában, szíveskedjék jelentkezni. Megadom a szót dr. Eörsi Mátyás képviselőnek, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtottam be. Az indítványban a Vagyonügynökségnek az eredeti javaslatban meghatározott hatáskörét szeretném némelyest csorbítani. A Kormány által benyújtott törvényjavaslat indok olása értelmében a törvényjavaslat kibővíti a korábbihoz képest az Állami Vagyonügynökség jogosítványait. Szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy valójában nem kibővíti a törvényjavaslat a Vagyonügynökség hatáskörét, hanem teljessé teszi, szinte totálissá teszi. Olyan hatáskört biztosít neki, amellyel szemben az állami vállalatoknak semmifajta fölülvizsgálati joga nincs. Szeretném föltenni azt a kérdést, biztose a Kormány abban, hogy jó ez a megoldás. Jóe az a megoldás, ahol arra h ivatkozva, hogy az Állami Vagyonügynökség tulajdonosi érdekeket képvisel – márpedig így hangzik a Kormány érvelése – , a tulajdonos úgy rendelkezik vagyonával, ahogy akar. Ebbe nem lehet beleszólni, bíróságoknak nem lehet beleszólniuk. Ha már itt tartunk – a két törvényjavaslat valamennyire összefügg – , hadd kérdezzem meg Balsai Istvántól, hogy – az alapján, amit az előbb elmondott – , ha két állami vállalat beperli egymást, akkor vane vajon bírói útnak helye. Hiszen azt hallottuk, hogy mind a kettő a Vagyon ügynökség tulajdonába tartozik, azon keresztül az állam tulajdonába, tehát nincs helye ilyen esetben bírói útnak. Jó lenne, ha válaszolna erre a kérdésre, ugyanis megítélésem szerint kiderülne, hogy illúziót kerget a Kormány akkor, amikor azt hiszi, hogy a zért, mert az állami vállalat állami tulajdonban van, akkor az ezzel kapcsolatos gyakorlati problémák megoldhatóak úgy, ha azt mondjuk: a Vagyonügynökséget kinevezem tulajdonosnak, ő fogja gyakorolni a tulajdonosi jogokat, s ezzel minden ezzel kapcsolatos probléma meg lesz oldva. Hadd hívjam föl a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra, hogy az elmúlt 40 évben a gazdaságot ugyancsak tönkretették, de azért Magyarország egészen kicsikét kimagaslott a többi keleteurópai ország közül. Mindannyian tudjuk, hogy ki vált a gazdaság területén némi eredményeket fel tudtunk mutatni a környező keleteurópai országok közül. Ennek megítélésem szerint két alapvető oka volt. Az egyik: a második gazdaságnak egy szűk körben, de mégis engedélyezése; a másik ok, amit úgy hívtak, hogy vállalati önállóság. Mindannyian emlékszünk 1963ra, amikor az úgynevezett új gazdasági mechanizmus beindult, a legnagyobb vívmánya – legalábbis az elképzeléseknek – az volt, hogy leszakította a vállalatokat a központi államigazgatásról, megpróbált ne kik valamifajta önállóságot biztosítani. S az a sajnálatos, hogy később ez a reform kisiklott, és nem sikerült az eredeti elképzeléseket érvényre juttatni.
