Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BORZ MIKLÓS (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BORZ MIKLÓS (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BORZ MIKLÓS: (FKgP) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
177 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat beterjesztését követő általános vita azzal a megelégedettséggel tö lthette el a beterjesztőt, hogy végre olyan törvényt is sikerült az Országgyűlés elé terjeszteni, ami általános egyetértéssel, mindenki jogérzékének helyeslésével találkozik. Úgy tűnik, a módosító javaslatok döntő többsége a Kormány szándékainak megfelelő irányban a törvényjavaslat továbbgondolását tekintette célként. Ezért szeretném röviden a módosító javaslatokkal kapcsolatban, részben az írásban foglalt javaslat alapján is már rögzített, de részben ott nem szereplő Kormányálláspontot ismertetni. A címmel kapcsolatos, Vastagh Pál képviselő úr 1. és 2. pontban feltüntetett módosító indítványával kapcsolatban – bár az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat címét sem látta többségi szavazattal támogathatónak, ugyanakkor Vastagh Pál képviselő úr javaslatát is elvetette – a Kormány változatlanul úgy gondolja, ezt az általános vita során is kifejtettem, hogy ez az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásáról szóló törvényjavaslat. Ha nem így gondolná, akkor nem mondana igazat. Ennek jogi jellege van, hiszen természetes, hogy az elszámoltatást, amelyre a tavalyi év során népszavazás kötelezte az itt felsorolt szervezetek közül a legjelentősebbeket, és a mai vita során is a leginkább érdekeltet, természetesen mint az elmúlt rends zerhez kötődő társadalmi szervezetet kötelezte ennek a kötelezettségének a teljesítésére. Azóta elég sok idő eltelt, s a Kormány úgy gondolta, hogy ezt a kötelezettséget törvényi szinten kell szabályozni. Nem kívánjuk a címet megváltoztatni. Nem tartjuk a megjelölést diszkriminatívnak, hiszen az nem vitás, hogy a jogutódlás gazdasági, jogi és politikai értelemben is egyenes következménye az elmúlt rendszerben történt megalakulásnak, illetve alapításnak. Természetesen annak a helyzetnek, amely mindennek mond ható, csak annak nem, hogy nem volt kivételezett. A cím egyébként ilyet nem tartalmaz. A módosító javaslatok során a 6., 7. és 9. pontokban javasolt határidőmódosításokat természetesen támogatja a Kormány, hiszen az eredeti beterjesztési időponthoz viszon yította az itt megjelölt határidőket, tehát az alkotmányügyi bizottság által megfogalmazott, a Kormány szándékát is tükröző határidőmódosításokat minden szempontból támogatjuk. Egészen egyszerűen azért, mert a teljesíthetőség és a végrehajthatóság szempon tjából gyakorlati lebonyolítási határidőként a módosításban megjelölt egyhónapos időtartam mindenképpen indokolt, ami kibővíti a kötelezettség teljesítését, illetőleg a Kormány vállalt kötelezettségét is az Országgyűlés elé terjesztendő javaslataival kapcs olatban. Horváth Béla képviselőtársunk 3., 4., 5., illetve 10/A pontban összefoglalt módosító javaslatainak lényegét illetően – mint ahogyan a képviselő úr részletesen kifejtette – valamennyi javasolt módosítást illetően a Kormány a támogatását szeretné ki fejezni. A Kormány törekvésével egyezik valamennyi módosítás. Szeretnék egy pillanatra a vitával kapcsolatban nem ismétlésbe bocsátkozni, csak arra utalni, hogy Salamon László képviselő úr mint képviselő részletesen jogi indokát adta annak, hogy miért nem aggályos, amit mi itt megvizsgáltunk a módosító indítvánnyal kapcsolatban, miért nem aggályos alkotmányos szempontból a törvényjavaslathoz fűzött módosítás, ami az elidegenítési és terhelési tilalmat illeti, hiszen sem a párttörvény, sem a polgári törvényk önyv ennek a lehetőségét nem zárja ki. Ami az alkotmányos aggályt illeti, hadd értelmezzem Torgyán József képviselőtársunk szavait, de másként, mint ahogyan azt Pozsgay képviselőtársunk értelmezte. Én nem hiszem, hogy Torgyán József ne lenne tisztában az A lkotmánnyal, és nem hiszem, hogy nem annak tudatában szólt volna hozzá. Felolvasnám Alkotmányunk szerencsére mai nap ide eljuttatott díszes kiadásának 70/A § (3) bekezdését, amely úgy szól, hogy,a Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélye gyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti". Azt hiszem, hogy ez a módosító javaslat világosan levezethető az Alkotmányból. Gondolom, az Alkotmánybíróság, majd ha ilyen panasz érkezik, figyelembe fogja venni ezt az alkotmányos rendelkez ést, arról nem is beszélve, hogy az állampolgári jogegyenlőségből következik a tulajdonhoz
