Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. szeptember 10. hétfő, az őszi ülésszak 3. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
153 Bizottságunk tárgyalta dr. Horváth József képviselőtársunk azon módosító indítványát, hogy ezen ha sználati jog illetékmentesen illesse meg a társadalmi szervezeteket. Ugyanígy támogatta bizottságunk azon törvénymódosító indítványt is, amit dr. Salamon László és dr. Kutrucz Katalin képviselőtársunk terjesztett elő, ami egy szövegmódosítás, hogy a Minisz tertanács ne tegyen, hanem tesz, tehát egy konkrét, egy keményebb határidőt és keményebb feltételt szab a Minisztertanács elé. Bizottságunk, hasonlóan az alkotmányügyi bizottsághoz, szintén nem értett egyet Kósáné 487es számon előterjesztett azzal a módos ító indítványával, miszerint a korábbi kezelői jog alapján megkötött szerződésből származó bevételek a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményét illessék meg. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tiszte lt Országgyűlés! Az hiszem, hasznos, hogyha felhívom a figyelmet az írásban beterjesztett olyan bizottsági jelentésekre, amelyekre szükségünk lesz a szavazás során. Az alkotmányügyi bizottságnál tehát érvényben marad a 453as, a 459es, a 468as és a 489e s számú, írásban beterjesztett jelentés. A gazdasági bizottság részéről a 404es és az 505ös. Természetesen az elnök mindig fel fogja hívni a figyelmet az önálló indítványok sorszámaira is. Maga a törvényjavaslat pedig 340es számon. Tisztelt Országgyűlés ! Most a részletes vita következik. Elsőként Szigethy István a Szabad Demokraták Szövetsége részéről kért szót. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten tanú i voltunk egy olyan sajnálatos szavazásnak, amikor egy törvényen belül különböző, egymással ellentmondó rendelkezéseket fogadott el az Országgyűlés. Az adott esetben nem erről van szó, de rendkívül oda kell figyelnünk arra, hogy a feszített ütemű törvényho zói munkában olyan selejtet ne termeljünk, amely más törvényekkel ellenkezik. Az adott esetben a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló eredeti törvényjavaslat 3. szakaszának (1) és (2) bekezdése, illetőleg a Polgári Törvénykönyv köz ött jelentkezik egy bizonyos ellentmondás. Nagyon helyesen a tervezet 3. szakaszának (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy az e törvényben biztosított használati jog alapján az ingatlan használata másnak nem engedhető át. Ez a rendelkezés teljes mértékben ös szhangban van a Polgári Törvénykönyvvel, tehát ezzel nincs gond. Sajnos, azonban a 3. szakasz (2) bekezdése olyan lehetőséggel foglalkozik, amikor ezt a használati jogot mégiscsak hasznosítják. Ez így nem szerencsés, hiszen önmagában egy viszonylagos jogel lenes állapotra hoznánk törvényi szintű szabályozást. Ezt mindenképpen kerülni kell. Ennek a javítása érdekében született az a bizottsági, közösen szövegezett változat, amelyről egyébként dr. Szabó Ivánnak kérdése volt, hogy jogtechnikailag ez miért került át a 4. szakasz (2) bekezdésébe, amely tulajdonképpen ezt a felsorolást áttette volna egy szakasszal odébb és azt mondja, hogy azokban a szerződésekben, amelyekben a harmadik személyeknek a szerzett jogait nem érintheti ugyan ez a törvényi módosítás, mi t örténjék az így befolyt bevételekkel? Most a probléma itt az, hogy valamennyi szervezetnél, nemcsak ennél a nyolcnál, a kezelői jog megszüntetésével automatikusan a tulajdonos jogosult ezeknek a beszedésére, azaz a magyar állam.
