Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
1505 illetve az általános vita tárgyalása folyamán többen fogjuk kifejteni a Fórum véleményét. Ezért le is adtuk a je lentkezésünket előzetesen, de úgy látszik, a mai napon ez nem érvényesül. (Több hang: Írásban?) Írásban adtuk le a jelentkezésünket. Mivel így később kerültem sorra, ezért nagyon sok mindent elmondtak már előttem a hozzászólók. Elmondták, hogy ez valóban e gy olyan kerettörvény, ami nem most teljesedhet ki, hanem majd csak akkor, hogyha a gazdasági viszonyok rendeződnek, hogyha majd az állami tulajdon privatizálásra kerül, tehát amikor már kialakul az önkormányzati tulajdon, és amikor éppen ezáltal a központ i adók csökkenhetnek, és így áttevődhet a súlypont a központi adókról a helyi adókra. Az is elképzelhető, hogy ha jól gazdálkodik majd az új önkormányzat a saját vagyonával, ami majd a kezelésébe kerül, esetleg ne is kelljen ehhez az adóformához nyúlnia, k iválthassa saját gazdálkodásával ezt az adóformát. Mivel azonban ezeket az észrevételeket már előttem megtették, ezért inkább azokra az észrevételekre szeretnék reagálni, amik időközben elhangzottak. Kuncze Gábor képviselőtársam megjegyezte, hogy vajon kép esek leszneke ezek az új önkormányzatok az ingatlanok értékét megállapítani. Én nem félek attól, hogy ne lennének képesek erre, hiszen eddig is a tanácsoknak megvolt az a lehetőségük hagyatéki ügyekben, hogy kiállítsanak adó- és értékbizonyítványt, tehát ez az apparátus ma is fennáll. Hogyha eddig meg tudták állapítani az ingatlanok értékét, akkor ezt a jövőben is meg tudják tenni. Az biztos, hogy nem január 1jétől, hanem majd esetleg – ahogy az expozéban is elhangzott – év közepétől, de ezek az apparátus ok megvannak, és hogyha netalán bizonytalanság keletkezik közöttük az értékek vonatkozásában, még mindig segítséget kérhetnek a megyei illetékhivataloktól, ahol központi nyilvántartás van az ingatlanértékekről. Javasolta Kuncze Gábor azt is, hogy az építmé nyadót töröljük el. Kérem szépen, én ez ellen épp azért tiltakozom, mert az építményadó az egy vagyoni típusú adó, egy új típusú adó, ami merőben különbözik az eddig kivetett adóformáktól. És épp ez teszi lehetővé azt, hogy a közteherviselés elve alapján a vagyonosabb rétegek jobban viseljék ezeket a terheket, míg a szegényebb rétegek kevesebb adót fizessenek. Lehetséges, hogy épp ez lesz az a forma, ami majd a talán épp politikai hatalmuknál fogva nagyobb gazdasági hatalmat szerzett állampolgárokat nagyobb adózással fogja sújtani. És hogyha már itt tartunk, azt mondták, ugye, hogy nem fogadják el a helyi adózást, és nem fogják támogatni ezt a törvényt. Akkor viszont nyilvánvaló, hogy a központi adókból kell esetleg majd terheket, újabb emeléseket tenni, és újabb hiányt előidézni azáltal, hogy a helyi önkormányzatokat tovább támogatjuk a helyi adók kiesése folytán. Békesi László képviselő úr azért aggódik, hogy esetleg ezek az önkormányzatok, hogyha kivetik a helyi adókat, akkor a központi költségvetésőbl nem részesülnek majd esetleg ugyanolyan mértékű támogatásban, mint a többi önkormányzat. Igen ám, de a központi támogatások azok normatívák alapján történnek. Tehát nem is történhet meg, hogy esetleg egyik önkormányzat kiveti a helyi adókat, és ezáltal a norm atívák csökkenjenek. A normatívák ugyanúgy megmaradnak ezekre az önkormányzatokra is, tehát ezek a központi támogatások ugyanúgy fognak érvényesülni azokra az önkormányzatokra is, amelyek élnek ezzel az adózási lehetőséggel, és azokra is, amelyek nem élnek ezzel a lehetőséggel. Fél attól is, hogy esetleg a kedvezményekkel és mentességekkel nem megfelelően fognak élni az önkormányzatok, és ezért azt szeretné, hogy ebben az alaptörvényben rögzítsük, hogy milyen kedvezményeket kell megadni és milyen mentessége ket kell érvényesíteni. Ez egy kerettörvény. Szabad kezet kapnak az önkormányzatok, hogy mit alkalmaznak belőlük, milyen mentességeket alkalmaznak, a helyi viszonyoknak mik azok a legmegfelelőbb adótípusok, amiket kivethetnek ott egyegy településen.