Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A szakképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló 1988. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának lezárása - A helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
1506 És ug yanakkor kérdezem, hogy az SZDSZ és a Szocialista Párt miért aggódik annyira az önkormányzatok adókivetésével kapcsolatban, hiszen sajnálatos módon a Demokrata Fórum, ugye, nem ért el nagy sikereket a helyhatósági választásokon, így az önkormányzatok lénye gében ellenzéki kézben vannak. Én hiszem azt, hogy megfelelő önmérsékletet fognak tanúsítani ezek az önkormányzatok, hiszen a saját létükről van szó, amikor kivetik ezeket az adókat. (Zaj, mozgás.) Felmerült az a kérdés is, hogy a korrigált forgalmi érték bevezetése jó, vagy nem jó. Én ragaszkodom a korrigált forgalmi értékhez, hiszen, ha négyzetméterre számítanánk, méltánytalan lenne azzal a falusi lakossággal szemben, hogy ugyanazok az elvek érvényesüljenek ott is, mint a kiemelt településen vagy a főváro sban. Elhangzottak egyrészt olyan érvek, hogy az adóminimum szintjén sem lehet sok kis településen kivetni a helyi adókat, másrészt, hogy elviselhetetlen terhet jelent a kistelepüléseken. Az adóminimum ellen én is tiltakozom abban az értelemben, hogy ez me ghatározásra kerüljön minden esetben. Adóminimumot ott kell kivetni, ahol hátrányos pénzügyi helyzetben lévő település kiegészítő állami támogatásért fordul a központi költségvetéshez, mert ha ezt nem vet ki, akkor valóban nem fogjuk látni, hogy melyik az a település, amely igazán rászorul erre a kiegészítésre. Elviselhetetlenek lennének ezek a terhek? Tudjuk, hogy kiváltja a házadót, a büntető jellegű telekadót, a gazdasági szférát érintő telekhasználati igénybevételi díjat. Kis településeken hogyan érvény esülnek? Erre számításokat végeztem. Mivel a képviselőtársaim is túlzott adatokat mondtak a becsléseik alapján, és a sajtóban is a szélsőséges értékek alapján kerültek nyilvánosságra adóösszegek, jogos a lakosság aggodalma, hogy valóban mérhetetlen terheke t fognak rájuk róni, amiket nem tudnak viselni, talán nem felesleges, ha ismertetem Önökkel a számításomat. Kevermes egy olyan átlagos település, amilyen – meggyőződésem, hogy – több száz van az országban. Háromezer lakosa van, a lakosság átlagjövedelme hé t – hét és fél ezer forint. A lakosság fele minimálnyugdíjon él, és körülbelül 30%a nyugdíjas, tehát tényleg mondható, hogy átlagtelepülés. Az 1260 ingatlanból 800 összkomfortos vagy komfortos, az ingatlanok általában 100 négyzetméter nagyságúak. Erre a 800ra lehet körülbelül a helyi adókat kivetni. Ha a négyzetméter után számolnánk, akkor a száz négyzetméteres átlagot számítva valóban 30 ezer forint lenne a maximált adó, s a minimáladó szintje is hatezer forint lenne. Tényleg méltánytalan lenne a hétezer f orintos átlagjövedelmű lakossággal szemben. Ha viszont a korrigált forgalmi értéket nézem: helyben az ingatlanok értéke átlagosan 600 ezer forint. A korrigált forgalmi érték nem úgy van, ahogyan Zsigmond Attila képviselőtársam mondta, hogy ennek a fele, ha nem a lakosságot is figyelembe kell venni. Ennek körülbelül a negyede, ami 150 ezer forint. Ezután a 3% négy és fél ezer forint, tehát minimálszinten 900 forinttal lenne terhelhető egy ingatlan. Ez, úgy érzem, nem olyan elviselhetetlen teher egy évre, hisz en még 100 forint sincs egy hónapra, amit ne tudna viselni a lakosság. A telekadónál még nagyobb a különbség a négyzetméterszámítás és a korrigált forgalmi érték esetében, ugyanis itt átlagosan hatezer négyzetméteresek a telkek, és az átlagértékük körülbe lül 5060 ezer forint. Ha a terület alapján néznénk és 100 Ft/m2rel számolnék, akkor itt 600 ezer forint lenne a maximalizált telekadó. Még a minimális szint is 120 ezer forint lenne. Jellemző egyébként, hogy a lakosság jelezte, hogy felajánlja a telkeket , mert nem fogja tudni viselni ezt az adót. Ha viszont a korrigált forgalmi értéket nézem, akkor a 60 ezer forint fele, a korrigált forgalmi érték 30 ezer forint, annak az egy százaléka mindössze 300 forint, tehát maximális szinten is 300 forintban érinti csak a telektulajdonost ez az új típusú adó. Kommunális adó kivetése méltánytalan lenne ezen a településen, hiszen az utat, a vízművet közösségi alapon, közösen fizették meg, míg csatornázás, szennyvíz, illetve gáz nincs a településen. Hogy bizonyítsam azt is, hogy ha a sajátunkról van szó, és látjuk, hogy értelmes célra adjuk az adónkat, akkor valóban a fizetési hajlandóságunk is megnő, ezért érdemesnek tartom megemlíteni, hogy például az útadó, az útépítési hozzájárulás 8600 forint lett volna kötelezően, azonban a lakosság 10 ezer forintot vállalt, mert tudta azt, hogy szüksége van az útra, és saját hasznát látja belőle. Mint mondtam, kommunális adót kivetni ezen a településen nem lehet, idegenforgalmi adót szintén nem
