Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1438 A felelősségünk pe dig e tekintetben, azt gondolom, oszthatatlan. Rendkívül nagy a csábítás – belátom – , hogy egy ellenzéki párt arra az elegáns álláspontra helyezkedjen, hogy távol tartja magát a felelősség megosztásától, távol tartja magát a konkrét, költségvetési törvényj avaslatot javító koncepcióktól és indítványoktól. Azt hiszem, nem tehetjük meg. Nem tehetjük meg, mert itt nem egyszerűen kormányzati koalíció és ellenzéki pártok felelősségéről, hanem – mindenfajta pátosz kerülendő – , mégiscsak az ország sorsáról van szó. (Taps.) Ezért a mi frakciónk arra az álláspontra helyezkedik, hogy bár tudatában van annak, hogy az elkövetkezendő rövid idő alatt a mégoly megalapozott és konstruktív módosítások sem teszik lehetővé, hogy alapjaiban és gyökeresen változzék meg ez a költs égvetés, megkísérel hozzájárulni a kisebbik rosszhoz, ahhoz, hogy legyen elfogadható költségvetése az országnak, és azok a feszültségek, amelyek ma nyilvánvalóak, legalább némileg enyhíthetőek legyenek. Ugyanakkor azonban mi sem tudjuk elhallgatni, hogy bi zony a rossz előkészítésben a Kormány felelőssége óriási. E tekintetben mélyen egyetértek Pető Iván hozzászólásának kritikus elemeivel. Nem feledheti el az Országgyűlés, hogy a Kormány nem adott lehetőséget ennek a Parlamentnek arra, hogy érdemben vitatkoz zék az elkövetkezendő három esztendő gazdaságpolitikai programjáról. Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy három vagy négy nappal ezelőtt mellékletként osztotta ki a Kormány a 3 éves gazdaságpolitikai programot, hanem sokkal inkább arról, hogy ennek a pro gramnak, amely koncepcionális alapul kell, hogy szolgáljon a jövő esztendei költségvetéshez, egyszerűen nincs érdemi vitára lehetősége. Azt gondolom, az sem véletlen, hogy nem kíván érdemi vitát a Kormány az 1991. évi hitelpolitikai irányelvekről, amely a jövő évi pénzpolitikát, monetáris politikát van hivatva befolyásolni. Miként – bár az idő szorítását értjük – az sem igazán lehet véletlen, hogy a gazdaságpolitikai programmal, a költségvetéssel, a gazdaság dinamizálásával és átalakításával szorosan összef üggő vagyonpolitikai irányelveket is tegnap kaptuk meg, és majd ezt követően fogjuk valamikor ugyanígy, gondolom órákon és napokon keresztül vitatni. És talán a legjellemzőbb – és az utolsó idevágó megállapítás – , azt hiszem, példátlan, hogy néhány perccel a költségvetési expozé elhangzása előtt kapják meg a képviselők az Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő szociális partnerek egyeztetett véleményét, amelynek persze a lényegét a sajtóból már mindannyian tudtuk; nevezetesen sem a munkavállalók, sem a munkaad ók nem képesek elfogadni a Kormány által beterjesztett 1991. évi törvényjavaslatot. Ezek azok a paraméterek tehát, amelyek között most vergődünk, érezve a dolog súlyát, a felelősség súlyát, és kísérelünk meg valamiféle olyan megoldásra jutni, amely tényleg a lehető legkisebb rosszhoz vezet. Tisztelt Ház! Mi szeretnénk konkrétak lenni, én az első hozászólásban a beterjesztett törvényjavaslat – amely valójában 6 konkrét törvényt tartalmaz – két nagy eleméhez, az 1991. évi költségvetési gazdálkodás szabályaiho z és magához az 1991. évi költségvetés tervezetéhez szeretnék szólni. Képviselőtársaim a beterjesztett többi törvényjavaslathoz fognak majd – és a gazdaságpolitikai koncepcióhoz – véleményt fűzni az általános vita keretében. Először tehát az 1991. évi költ ségvetés gazdálkodási szabályairól szólnék. Ezekre, tisztelt Ház, szükség van, de ne feledjék, itt valóban nincs másról szó, mint lényegében arról, hogy egy, a legfontosabb elemeket nélkülöző államháztartási törvény szabályait ültetjük be az 1991es költsé gvetésbe. E tekintetben nem lehet elhallgatni, tisztelt Ház, hogy egy esztendővel ezelőtt kész volt az államháztartási törvény és reform koncepciója, s igazán nem a Pénzügyminisztérium és a pénzügyi apparátus felelőssége és mulasztása, hogy ez a koncepció azóta sem formálódott elfogadható törvényjavaslattá, illetve az a törvényjavaslat, amelynek nagyon sok eleme most megtalálható az 1991es költségvetési törvényjavaslatban, pont a lényeget nélkülözi, ami azután visszaüt magára az 1991es költségvetésre is, nevezetesen az állami kötelezettségvállalás az állami feladatok felülvizsgálatára, elkerülhetetlen szelekciójára és csökkentésére. Ily módon ezek a szabályok lényegében eljárási, munkamegosztási jogosítványi szabályokká csökkennek, amelyeket nem akarok leb ecsülni, hiszen ezek szükségesek, de nem azonosak a
