Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1439 lényeggel. Miután ez a késés újabb egy évet jelent, olyan lehetetlen helyzet áll elő, amely lényegében azt jelenti, hogy 1991ben minden feladatot meg kell oldani, csak kevesebb pénzből. Azt gondolom, enn ek a konzekvenciáit pedig mindannyian, akik áttanulmányoztuk a költségvetési tervjavaslatot, pontosan látjuk. További kiegészítések nélkül az 1991es költségvetési gazdálkodási szabályokat nem tartjuk elfogadhatónak. Ezek a kiegészítési indítványok a követ kezők. Tisztelt Ház! Még egyszer az Országgyűlés nem kerülhet abba a helyzetbe, mint amilyenben jelenleg van, ezért szükséges, hogy már a mostani szabályok közé beépüljenek a jövő évi költségvetés elfogadásának, tárgyalásának rendjére vonatkozó szabályok, hiszen az év első negyedévében előreláthatóan beterjesztendő államháztartási törvény minden bizonnyal 1992. január 1jével fog hatályba lépni. Addig nem várhatunk, de azt javasoljuk, minimálisan kétfordulós tárgyalásban kerüljön sor az 1992. évi költségvet és előterjesztésére, ami annyit jelent, hogy a koncepcionális szakaszban augusztus 31ig tárgyalja meg a Parlament az azt követő esztendei költségvetés koncepcióját, ezután egyegy hónapos menetrendekben a bizottságok a fejezetek előirányzatait, majd a rés zletes költségvetési előirányzatot, és végül november 30áig második fordulóban az 1992es állami költségvetésre vonatkozó törvényjavaslatot. Azt gondolom, amennyiben ez beépül, most már a Parlament az, amely diktálja a menetrendet, és bármilyen nehéz is a helyzet, nem lesz arra esély, hogy még egyszer ilyen csapdába kerüljünk. A második, tisztelt Ház, üdvözlendő, hogy új szerkezeti rendben kíséreli meg a költségvetés és az államháztartás előirányzatait bemutatni a Kormány a Parlamentnek. Azt kell modnanom, minden jó, ami jobb az előző évek tapasztalatainál, és minden rossz, ami elmaradt az előző évek információiból. Jó, hogy fejezetenként a részletes intézményi, gazdálkodószervi előirányzatokkal ismerteti meg a Házat a Kormány, és ily módon lehetőséget ad – vagy legalább is törekszik arra – , hogy a részletes előirányzatokról véleményt mondhassunk. Hiba azonban, hogy a fától eltűnik az erdő, azaz hogy az alapvetően vállalt állami feladatok legfontosabb funkcióinak előirányzatait nem mutatja be ez a költségvet ési szerkezet. Ágazatonként, fő feladatonként, alágazatonként nem látjuk, mit fordít a költségvetés egészségügyre, oktatásra, kultúrára, tudományra, sportra, igazgatásra s hadd ne soroljam tovább. Nélkülözhetetlennek tartjuk tehát, hogy ezeket részletezend ő, a szándékokat megtartva a szerkezet kibővüljön az ágazati mélységű előirányzatok bemutatásával is, enélkül aligha lehetséges a változásoknak és az előirányzatoknak, a költségvetés szerkezetének alapos megítélése. Hibának tartjuk, tisztelt Ház, bár belát om jó néhány feltétel e követelmény teljesítéséhez valóban ma még hiányzik, részben pótolni lehetett volna, hogy 1991re a folyó költségvetés mellé nem társul az állami vagyonmérleg és a folyó tőkejövedelmi mérleg. Az állami vagyon privatizációja elkezdődö tt, az államadósság kimutatása, a költségvetési törvényben való rögzítése a Kormány nemes szándékai közé tartozik, növekednek az állami tulajdon utáni osztalékok, a tulajdonváltozás eredménye, illetve az ennek kapcsán megjelenő államadósságcsökkenés válto ztatja a folyó költségvetés kamatterheit. Mindezek indokolnák, világosan lássuk, melyek azok a költségvetési terhek – bevételek és kiadások – , amelyek a folyó költségvetéshez kapcsolódnak, melyek azok, amelyek az állami vagyon változásához kapcsolódnak, és melyek azok a jövedelmek, amelyek az állami vagyon hasznosításából állnak elő. Tudom, a számviteli törvény nem készült el, 1992 előtti bevezetésének nincsenek meg az esélyei, mégis azt gondolom, hogy a költségvetéstől különválasztott, világosan bemutatott előirányzatokkal ebben az átmeneti 1991es esztendőben is lehetett volna a problémán segíteni. Azt kell mondanom, tisztelt Ház, hogy a gazdálkodási rendben alapvetően megváltozik a költségvetési szervek gazdálkodási lehetősége, szigorodnak – a Kormány szá ndékai szerint – a költségvetési szervek gazdálkodási szabályai 1991ben. A szigorításnak van racionális alapja, egy dolognak azonban nincs. Úgy vélem, tisztelt Ház, hogy a gazdálkodás liberalizálási lehetőségeinek
