Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VINCZE KÁLMÁN (FKgP)
1436 magának vindikálja a demokratizmus kritériumainak kimondási jogát. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás ) : Köszönöm. Meg kell jegyeznem, tisztelt Országgyűlés, hogy persze szokatlan dolog, ha a Parlament elnöke a képviselői helyéről ilyen felszólalást mond. (Bekiabálások: Úgy van! Taps az ellenzéki padsorokban.) A Házszabály mindenkire vonatkozik. Tisztelt O rszággyűlés! Megadom a szót Vincze Kálmán képviselőnek, aki a Kisgazdapárt vezérszónoka. Kérem. Vincze Kálmán, az FKgPképviselőcsoport nevében VINCZE KÁLMÁN (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr. Figyelemmel arra, ami az előbb elhangzott, hogy a költségvetés tárgyal ására elegendő idő álljon rendelkezésre a vitához, igyekszem rövidre fogni mondandómat. A Kisgazdapárt képviselőcsoportja is úgy értékelte, hogy többpárti Parlamentünk életében mérföldkő a költségvetés beterjesztése. A Kormány a tisztelt Ház elé terjesztet te az 1991. évre elkészített állami költségvetés tervezetét. A költségvetés elkészítésénél az általános törvényszerűségek mellett meghatározó motivációs tényezőként kellett figyelembe venni a nemzetgazdaságban állandósult feszültségeket, a gazdaságpolitika i gyakorlat elmúlt tíz évi egyensúlyrontó tényezőit, az újratermelés lassulását, bizonyos területeken a negatív állapotok beállását, a modellváltásból adódó társadalmi problémákat, a piac nemzetközi területén bekövetkezett devizaelszámolási változásokat, a z 1990. évi kedvezőtlen időjárási tényezőket. Az előbbiek ismeretében részben érthető, hogy a tervezet nem tudott eltérni a korábbi évek bázisszemléletű költségvetési kiadás és bevétel szembeállítási struktúrájától. Nyilvánvaló, hogy egy költségvetés bevét elek és kiadások gyűjteménye, amely egyenlegében, annak előjelében és nagyságrendjében visszatükrözi a nemzet gazdaságának várható makroszintű viszonyait. Rendkívül magas kamatterhek terhelik a pénztulajdonosokat olyan tételek vonatkozásában, mint a külföl di források kamatai, a belföldi adósság terhei, az átlagos gazdálkodói vagyonarányos nyereségrátája és a forgóeszközöket finanszírozó bankkamat különbsége. Ezek a nemzeti jövedelem igénybevételi tételei. Ugyanakkor egyidejűleg forrást von ki a legjelentőse bb pénztulajdonosi szférából, azaz a vállalkozások, vállalatok, mezőgazdasági gazdálkodók köréből. A restriktív hitelpolitika, valamint a preferenciák és diszpreferenciák átrendezésének erőteljes folytatása ellenére rosszabb a költségvetés egyensúlyi pozíc iója. Az adópolitikában a költségvetési bevételi oldal kényszertörvényeket teremtett 1991ben, az 1990. évhez hasonlóan. Csökken az élelmiszergazdasággal összefüggő közvetlen és közvetett támogatás, ugyanakkor ellentételként a tervezet nem számol olyan tét ellel, vagy mozgástérkibővítéssel, amely a lassú fejlődés irányába mutatna. Növekvő fogyasztási adó és csökkenő árkiegészítés ellenére nem állt elő a kívánt egyensúlyi állapotot közelítő bevételi és kiadási arány, ugyanakkor a gazdasági szférát ellehetetl eníti, illetve az új gazdasági vállalkozásokat eleve kilátástalan helyzetbe hozza. Az EGKországok, ahol a szubvenciók csökkentése – annak ellenére, hogy a fejlett technika és piac állandósult – alig várható, ugyanakkor a Magyar Köztársaság költségvetése a lig számol támogatással. A támogatáspolitikának vissza kellene a költségvetésen keresztül tükrözni a vállalkozásokban bekövetkező struktúraváltást, nemcsak a mezőgazdaság területén, hanem a nemzetgazdaság más ágazataiban is. A lakástulajdonlás és a lakásbé rlés speciális magyar kategória költségvetési kapcsolatrendszerét illetően a tervezet a lakáshitelek kamatainak jelenlegi irreális átlagos mértékét nem tudja a továbbiakban elviselhetőnek tartani. A Kisgazdapárt meg fogja az alternatívák közül szavazni val ószínűleg azt a variánst, amely részben a költségvetési kiadási tételek között meghagyja, részben a lakosságra terheli a kamatváltást.
