Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
1413 nemzetközi pénzügyi szervezetek felé vállalt kötelezettsége k teljesítése, az ország külföldi finanszírozhatósága szempontjából rendkívül fontos. A leépülő támogatás mintegy fele az exportszférához kötődik, összefüggésben a szocialista államközi támogatásokban beállt változásokkal, de tisztelt Képviselőtársaim, itt hívnám fel a figyelmüket arra, hogy sajnos nem olyan ütemben tudjuk leépíteni a szocialistaexporttámogatásokat, mint ahogy kiesik közben a bevétel a másik oldalon. A leépülő támogatások másik fele a fogyasztói, beruházási, termelési támogatásokat érinti. A fogyasztói támogatásokon belül igen jelentős a háztartási energiához kapcsolódó dotáció mérséklése. További mérséklés a beruházási, valamint az agrárszektor folyó termelési támogatásainál jelentkezik. Tekintettel azonban az élelmiszergazdaság támogatási rendszerének többcsatornás jellegére, az érintett ágazatok támogatása nem csökken radikálisan, az élelmiszergazdaság így relatív előnyt élvez. Tisztelt Képviselőtársak! Itt egy kis kitérőt kívánok tenni. Számos ok miatt bizonytalanság, tanácstalanság jele i tapasztalhatók az agrárágazatokban. Mármár annak a gyanúja is felmerült, hogy a költségvetést a falu rovására kívánjuk szanálni. Mi igaz ebből? Annyi feltétlenül, hogy e területen is felhalmozódtak az ésszerűtlen tulajdonviszonyokból, az irracionális üz emméretekből, a krónikus tőkehiányból fakadó problémák. Mindezt sorozatban tetézték a fagykárt, belvizet, aszályt hozó esztendők. A gazdaság általában gyenge teljesítménye, a fizetőképesség visszaesése, a piaci követelmények szigorodása minden korábbi sike r ellenére felkészületlenül érte az önvédelmi és szabályozó mechanizmusokkal nem kellően rendelkező termelőket, feldolgozókat az agrárágazatban. Némely terület és költség különösen nehéz helyzetbe került. Hozzá kell tenni, hogy ezek nehéz helyzetét az alac sony hatékonyság is előidézte részben. Nem tagadható, az átmeneti rossz emelkedéshez a költségvetés állapota is hozzájárul. A gazdasági teljesítményekből, közpénzekből nem futja nekünk olyan agrárvédettségre, mint korábban, s főleg nem annyi, mint legerőse bb versenytársainknak. Az ország azonban nem kívánja a költségvetés oltárán feláldozni kenyerünket. A Kormány azon dolgozik, hogy továbbra is olyan erős, hatékony és nemzetközileg versenyképes agrárágazatunk legyen, amely színvonalas ellátással belpolitika i stabilitást jelent, gazdaságos exporttal hozzájárul a fizetőképesség megőrzéséhez. E tekintetben annyi változással számolunk, hogy a minél több exportra nem minden áron számolunk. Úgy véljük, hogy ezeket a célokat a jelenleginél racionálisabb üzemi struk túrával, az önállóság és a tulajdonosi érdek alkotó erejével szabályozott piaci mechanizmusokkal igenis el lehet érni. Visszatérek tehát a támogatáscsökkentések tárgyalására – itt megemlíteném, hogy ezek eredményeként a támogatások a GDP – a megtermelt bru ttó érték – arányában 1991re 7%nál alacsonyabbak lesznek. Az 1991. évi lakáskiadások és ezek változásainak megítélése, azt hiszem, a legtöbb magyar állampolgárt érdeklő kérdés. Ennek elemzésénél az a legfontosabb, hogy mi történik, ha nem változtatunk a lakásfinanszírozás rendszerén. Először is nagyon világosan négy részre kell osztanom az állam ez irányú kiadásait. A szociálpolitika jellegű kiadásokra, a forgóeszközhitelek támogatására, az új és a régi lakáshitelek támogatására. Ezeket ilyen sorrendben f ogom Önöknek bemutatni, mert úgy gondolom, hogy éppen a kérdés rendkívüli érzékenységére való tekintettel feltétlenül ilyen részletezettséggel kell képviselőtársainknak a problémával megismerkedniük. A szociálpolitikai jellegű kiadások az elkövetkezendő kö ltségvetésben némiképpen mérséklődnek. Ez azonban nem annak a következménye, hogy a kiadásokat szeretnénk megtakarítani – szeretnénk, de nem ezért csökkenne – , hanem várhatóan csökken azok száma, akik ezeket a kedvezményeket majd igénybe tudják venni. Vagy is általában a lakáskereslet némi csökkenésével számolunk. Átalakul a fiatal házasok lakáshoz jutásának támogatása is, amennyiben 1991től ez nem a költségvetési, hanem az önkormányzati feladatok körébe fog tartozni. Erre a célra és a helyi szociális támog atásokra az önkormányzatok 5 milliárd forintot fognak kapni. Az 1990. év végi új szerződések következményeit természetesen még 1991ben a költségvetés viseli. Másodikként említem meg a forgóeszközhitelek kamattámogatását. A költségvetés lakáskiadásai közöt t ez az egyetlen, amelyik nem a lakáskeresletet, hanem a lakáskínálatot igyekszik erősíteni. Ezt
