Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 11. kedd, az őszi ülésszakának 24. ülésnapja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1991. évi szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár:
1412 erőteljes csökkenését is figyelembe véve jövő évre nem lehet drasztikus, az egyes jövedelemtulajdonosok helyzetét lényegesen módosító lépéseket tenni. Ezek megtételéhez hoszszabb időre, részletekbe menő érdeke gyeztetésre, körültekintő elemzésre van szükség. A Kormány 1991es költségvetési javaslata ezért még nem tartalmazza a sokak által várt adócsökkentéseket, de nem is szándékozik lehetetlen helyzetbe hozni sem a lakosságot, sem az intézményi ellátást. Bár a Kormány kénytelen előterjeszteni olyan javaslatokat, amelyek hátrányosan érintenek bizonyos területeket, de ott, ahol rászorultsági alapon lehetséges és indokolt, e terheket részben kompenzálja. Tisztelt Képviselőtársak! A Kormány döntően a finanszírozható ság szempontjaiból tekintve 78 milliárd forintos költségvetési hiányra tesz javaslatot. Ez az összeg az elmúlt évek költségvetési pozíciójához képest igen nagy. A reális összehasonlíthatóság érdekében azonban fel kell hívnom tisztelt képviselőtársaim figye lmét arra, hogy ebben szerkezeti változások is vannak. A beruházások finanszírozásában – mint erre majd ki fogok térni – megszűnik a kétcsatornás központi finanszírozás, és így az Állami Fejlesztési Intézetnél szereplő beruházások az állami költségvetésbe kerülnek át. Ez a változtatás, amely egyébként a tisztánlátást, az áttekinthetőséget segíti, mintegy 20 milliárd forinttal növeli a költségvetés közvetlen kiadásait. A családi pótlékkal kapcsolatos finanszírozási terhek, melyeket tavaly vett át a Kormány, idén már 12 havi részlettel terhelik az állami költségvetést, és ez a tavalyi évvel összehasonlítva mintegy közel 15 milliárd forintos többletterhet eredményez. Ha csak ezeket a tételeket vennénk is figyelembe, az 1991. évi 10 milliárd forintos hiánnyal az onos szerkezetű hiány már önmagában mintegy 45 milliárd forint lesz. És akkor még nem is beszéltünk azokról a körülményekről, amelyek az érdemi pozícióromlást idézik elő! Ez utóbbit a részletesebb adatok világítják meg számunkra. Az egyes költségvetési rés zeket, blokkokat a következők jellemzik, tisztelt Képviselőtársaim! A gazdálkodó szervezetek befizetései 1991ben várhatóan mérséklődnek, elsősorban azért, mert a KGSTkapcsolatokban bekövetkező változások miatt megszűnnek a rubelelszámolású importhoz kap csolódó befizetések. Erre utaltam, amikor említettem, hogy a KGST összeomlása nemcsak úgy általában rossz az országnak, hanem kimondottan a költségvetést terheli, önmagában mintegy 40 milliárd forint kiesést jelent. A gazdaság teljesítőképességéhez igazodó an mérsékelt növekedéssel lehet számolni a vállalkozási nyereségadóban és az állami vagyon utáni részesedésben is. E kieső bevételek pótlását célozza a fogyasztási adótételek növelése az üzemanyagoknál és az élvezeti cikkeknél. Ezzel az adószerkezetben tov ább nő a fogyasztáshoz kapcsolt adók aránya, ami hosszabb távon kívánatos irány – e Házban többízben hallottam felvetni ilyen irányú kívánalmakat. A személyi jövedelemadóbevétel az 1990. évi várható 129130 milliárd forintról 179180 milliárd forintra, po ntosan 179,5 milliárd forintra nő. Ebből a költségvetési bevétel jelentősen, közel 78 milliárd forinttal növekszik. Ennek oka az, hogy a költségvetési pozíció még nagyobb mértékű romlása elkerülése érdekében változatlan személyi jövedelemadótáblával kénys zerül a Kormány számolni. A vállalati támogatások szűkítése terén – ami nagyon nagy mértékben hat a költségvetés egyenlegére – előreléptünk, de az eredetileg elgondoltnál, a körülmények változása miatt, csak kisebb lépéseket lehetett tenni. A támogatások u gyanis döntően az élelmiszergazdaságra és alapvetően a szolgáltatásokra koncentrálódtak, s ezeken a területeken a dotáció leépítése áremelkedéssel jár. Ezt pedig – említettem – nagyon szeretnénk a lehető legkisebb mértékűre szorítani, úgyis elég nagy. A ga zdálkodó szervezeteknek juttatott támogatások a lakásszféra támogatásaival együtt 1991ben nettó módon számolva valamivel több mint 186 milliárd forintot tesznek ki. Az állami költségvetés előirányzatai így összességükben mintegy 32 milliárd forintos támo gatásleépítést tartalmaznak. Ez a jövő évi ütem is része annak az 1988ban megkezdődött támogatásleépítési programnak, amelyet még az előző kormányok kezdtek el, s amelynek sikeres megvalósítása a
