Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 10. hétfő az őszi ülésszak 23. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH ALADÁR (SZDSZ)
1367 Értem, köszönöm. Tisztelt Áder János Képviselőtársam! Én jelentettem az Országgyűlésnek egy vi zsgálóbizottság vizsgálatának eredményét. Messze nem függ össze a Pap János képviselő által beterjesztett interpelláció témájával, csak annyiban, hogy mind a kettő a bős – nagymarosi vízlépcső építéséről szól. Ő a felvetett kérdéseire Siklós Csaba miniszter úrtól meg fogja kapni a tárgyszerű, konkrét válaszokat, de ő nem fogja érinteni ennek a vizsgálóbizottságnak az anyagát. Úgy hiszem, hogy nem tagadhatom el, kötelességem tájékoztatni az Országgyűlést. És mivel ez napirenden nem volt, csak napirend előtt te hettem meg, és ezt nem vehettem be a képviselői interpelláció válaszába. Ennyi az egész, amiért én ezt elmondtam. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Érzem a kérdés fontosságát, de legyen szabad jeleznem, hogy a Kormány minden előterjesztése – még ha egy vizsgálóbizottság jelentésével kapcsolatos is – felvehető a napirendre. (Taps a FIDESZ soraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalást kért Horváth Aladár országgyűlési képviselő. Szeretném kérni, amennyir e lehet, korlátozza magát az időkeret tekintetében, különös tekintettel arra, hogy egy szöveget képviselőtársainknak írásban is módja lesz eljuttatni. Tessék parancsolni! Horváth Aladárt illeti a szó. Napirend előtti felszólaló: Horváth Aladár (SZDSZ) HORV ÁTH ALADÁR (SZDSZ) Rövid leszek. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azért kértem napirend előtt szót, hogy bejelentsem: hosszas vajúdás után, a régi állampárt megosztó mesterkedéseinek hatásain felülemelkedve, az ország cigányszervezeteinek túlny omó többsége a cigány kisebbség és az ország közös érdekeit szem előtt tartó érdekegyeztető és érdekképviseleti fórumot hozott létre, Magyarországi Roma Parlament elnevezéssel. A Roma Parlament nem párt, és nem szolgálhat pártérdekeket, kizárólag az alapít ó szervezetek és az általuk képviselt magyarországi romák érdekeinek védelmében lép fel, összhangban a Magyar Köztársaság Alkotmányával és törvényeivel. A Roma Parlament – nem tagadva az alapítók közötti nézetkülönbségeket – az alábbiaknak kíván röviden ha ngot adni. Mind a cigányság, mind a társadalom egésze szempontjából az egyetlen távlatos lehetőség a cigányság polgárosodása, és saját azonosságtudatának alapján végbemenő emancipációja, társadalmi integrálódása. Ennek a folyamatnak a feltételeit és intézm ényeit kell megteremteni. Ha ez nem történik meg, a cigány kisebbség és a nem cigány többség viszonya szükségszerűen tovább romlik, és előbbutóbb tragikusan kiéleződik. A Roma Parlamentbe tömörült szervezetek egységes álláspontja szerint a magyarországi c igányságnak alkotmányosan biztosítani kell a nemzetiségi kisebbségi jogokat, a kulturális és politikai autonómia feltételeit, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatok felállításának anyagi garanciáit. A feladatok megvalósítása átgondolt program kidol gozását igényli a cigány kisebbség polgárosodásának, rehabilitációjának megoldására. Ehhez nemzeti közmegegyezést kell teremteni. A Roma Parlament szervezetei támogatják a kisebbségi jogok nemzetközi chartájának létrehozására irányuló magyar diplomáciai ke zdeményezéseket, és elvárják, hogy a magyar diplomácia erőfeszítései arra is kiterjedjenek, hogy a cigányságot Európa minden országában ismerjék el a charta által védett kisebbségként. A Roma Parlament álláspontja elvárásokat és kötelezettségvállalásokat f ogalmaz meg a magyar demokrácia intézményei, a többség és a kisebbség felé. Ebből az Országgyűlés felelőssége a nemzeti és etnikai kisebbségi törvény mielőbbi megalkotása, a kisebbségi intézmények létrehozása, valamint az előttünk álló költségvetési törvén yben való támogatás megjelenítése.
