Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 10. hétfő az őszi ülésszak 23. napja - A külföldiek magyarországi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ LAJOS (FKgP)
1368 Kérem tisztelt Képviselőtársaimat, hogy nyújtsanak segítséget a kisebbségek, ezen belül a cigány kisebbség jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) A külföldiek magyarorszá gi befektetéséről szóló 1988. évi XXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. tör vény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása. Elsőként Szabó Lajos a Független Kisgazdapárt részéről kért szót. Felszólaló: Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az 1988. évi XXIV. tör vény – több más törvénnyel együtt – valóban megérett a módosításra. Örvendetes és hasznos, hogy a Kormány tempósan akar hozzányúlni a gazdasági életet szabályozó fontos törvények meghozatalához. Akár a törvénymódosítás előadójának szavaiból, akár az élénk vitából és hozzászólásokból jól tükröződik, hogy nagyon várjuk a külföldi tőkét, legalább úgy, mint az eladó lány az igazit. Magam is látom, hogy a külföldi tőke mennyire fontos, sőt nélkülözhetetlen a gazdaság talpra állításához, mégis csatlakozom a vitáb an elhangzott mértéktartó képviselőtársak, vállalkozók és közgazdászok azon véleményéhez, miszerint nem csupán a külföldi tőkét, hanem a tőkét – függetlenül attól, hogy külföldi vagy hazai – kell olyan helyzetbe hozni, hogy érdemes legyen befektetni; másré szt olyan helyzetet kell teremteni, hogy merjen befektetni. A föld különböző részein sok befektetésre váró tőke halmozódott föl, és ha ez a tőke a hazájában kialakult nyereséget vagy annál egy kicsivel többet biztonsággal és hosszú távon remél, idejön és b efektet. Ezért az olyan törvénymódosító javaslatokat támogatom, amikben elsősorban és csak a gazdaság számára fontos és hasznos tevékenységbe befektetőket részesítik előnyben, függetlenül attól, hogy hova valók. Semmi szükségét nem látom például az Express Money nevű, úgynevezett amerikai sorsjegyben vagy az osztrák lottóban való külföldi tőkerésznek, mert ezek semmi értéket nem teremtenek, nem hagynak itt, csupán az itthon meglévő valutát pumpálják ki az országból, mindannyiunk szeme láttára, nevetve. Semm ivel sem jobb, sőt a hazai lótenyésztésnek felbecsülhetetlen károkat okoz az a most készülő s ha a magyar lótenyésztésnek és versenyzésnek nem is, de valakiknek biztosan nagyon sokat hozó – vállalkozás, amivel a Magyar Lóverseny Vállalatot akarják külföld i részvénytársasággá alakítani. Vajon megnéztee az Állami Vagyonügynökség, és megkérdezette megbízható és érdektelen szakembereket, hogy mit várhatunk ez esetben a külföldi tőkétől? Mit várhatunk az olyan tőkétől, amelyik a másoktól, jelen esetben a több mint százéves Magyar Lovaregylettől elrablott vagyonból hajlandó részvényt szerezni, kifosztva másodszor is a jogos tulajdonost, s kiszorítva a magyar tenyésztőket és futtatókat? S mit tud adni ezért cserébe? Az említett példákban kimondottan károsnak tar tom a külföldi tőke részvételét. Summázva: nem hiszem, hogy a hosszú távon gondolkodó és tervező külföldi tőke a maga számára olyan különleges előnyöket kíván a hazai tőkével szemben. Annál inkább megkívánja a biztos és pontosan kiszámítható jövő képének a lkotmányos, politikai és társadalmi garanciáit. Rendelkezünke vajon ezen föltételekkel? Hogy az alkotmányos garancia egyelőre bizonytalan, azt jól megmutatta nem is annyira az Alkotmánybíróságnak a tulajdonnal kapcsolatos határozata, hanem az, hogy ilyen kérdést egyáltalán
