Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 10. hétfő az őszi ülésszak 23. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - RAJKAI ZSOLT (FKgP)
1365 1981ben szintén az MSZMP Politikai Bizottsága – a résztvevők felsorolásától most eltekintek, mert részben ugyanazok, akik előbben voltak – megállapodott, hogy különböző körülmények miatt bekövetkezett változá sok miatt a vízierőmű megépítését 1990ig halasszák el. És csak most, és csak ekkor vetődött fel először, hogy a környezetvédelmi, ökológiai érdekek is figyelembe veendők! Kádár és Husák megállapodása, hogy 1982ig az építés módját meg kell határozni, és a megvalósításról sohasem mondanak le, nem egyeznek bele a tartós szüneteltetésbe sem. Majd az 1984. március 27én tartott ülésen vetődött fel először, lényegesen ellentétes érdekeket is hangoztatva a vízhozam, a vízminőség, a talajviszonyok és más ökológia i kérdések éles vitája. Az itt lévő szakértők már élesen elítélték és ellenezték a vízmű megépítését. Ennek ellenére jellemző, hogy 1984. július 5i keltezéssel az MSZMP agitprop. osztálya – Lakatos Ernő vezetésével – jelenti a KBnek, hogy ellenakciók ke zdődnek a vízműépítéssel kapcsolatban, melyek elsősorban politikai jellegűek, de cselekedeteiket a természetvédők köntösébe kívánják csomagolni – ez politikai veszélyt jelent. Ennek ellenére kapkodó környezetvédelmi vizsgálatokba kezdenek, ennek feltétele és feltételezett eredménye az kell, hogy legyen, hogy a vizsgálat végül is bizonyítsa be, hogy a vízmű építésének folytatása nem okoz súlyos, jóvátehetetlen kárt. Ennek alapján a Politikai Bizottság határozatot hozott, melyben sürgeti a beruházás továbbfol ytatását és befejezését. 1989. március 2án hozta tudomására az MSZMP KBnak Lukács János, hogy a kormányképviselők többsége nem támogatja a vízműépítést. Ennek alapján május 13án a Kormány felfüggeszti azt. Ez a rövid nacionáléja a vízműépítés legutóbbi időszakának. Az ügy jogi, kár- és felelősségi kérdései akként összegezhetők, hogy a titkos pártutasítások, KGSTtanácskozások, ajánlások, illetve néhány szakmai grémium tanácskozásai döntötték el. Az a körülmény, hogy hatályos jogszabály ez időben még nem állt rendelkezésre, nem mentesíti a határozathozókat, mert maga a határozat is súlyosan sérti az Alkotmányt, még akkor is, ha a korábban jelzett – ahogy idéztem: akkor is folytatandó, ha bennünket hátrányosan érint – kijelentés, a határozatok ilyen formáb an nem valósultak meg. Súlyosan sérti nemzeti szuverenitásunkat az akkori körülmények között még elfogadott államközi szerződés, mely a szerződés módosításának, megszűnésének esetére semmilyen semleges eljárási fórumot nem jelöl meg. Ez a mai napig is komo ly nehézséget okoz a két állam megegyezésében. A korábban elmaradt előtanulmányok és elvi engedélyek hiányát nem pótolja egy 1980ban született OVHrendelet sem, miszerint ilyen nagyberuházásnál az egységes terv pótolná az elvi engedélyt. Ez a rendelet vis szamenő hatállyal nem mentheti fel a határozathozókat! A politikai jellegű joghátrányok közül elsősorban azt kell kiemelni, hogy a probléma még ma is napirenden van, és mint ilyen, hat a lakosság politikai közérzetére. Súlyosan befolyásolja a nagymarosi ví zlépcső ügyének helyzete az ország közvéleményét. Károsan befolyásolta a közvéleményt az is, hogy a Némethkormány 1988. szeptember 7én elfogadta a vízlépcsőrendszer felépítésére vonatkozó előterjesztést, majd hat hónappal később, 1989. május 13án felfüg geszti azt. Eltekintve azoktól a kül- és nemzetgazdasági károktól, amelyeket a nyolc hónapon belül megváltoztatott, elhamarkodott döntés okozott, a Némethkormány eljárása éppen akkor okozott politikai kárt hazánk nemzetközi megítélésében a sorsdöntő 1989es évben, a nyugateurópai, valamint a külföldi magyarság tétlen támogatása miatt…, hanem azért is, mert eljárásuk következtében a korábban előadotthoz képest napjainkig is hat. Összefoglalva: a mű megépítésének elhatározása során az országot súlyos gazdas ági hátrányok, politikai sérelmek, alkotmánysértés érte, és szükségesnek látom a bős – nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének bűnös közreműködésében résztvevőket felelősségre vonni. (Taps a kormánypártok részéről.) Ez meghaladja a tárca hatáskörét, de a fel elősség megállapítására, az ügy teljes kivizsgálására a teljes vizsgálati anyagot a szükséges mértékben és terjedelemben a vizsgálóbizottságok elé bocsátom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
