Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 10. hétfő az őszi ülésszak 23. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Szabad György): - TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - RAJKAI ZSOLT (FKgP)
1364 egyetértésben – létrehoztunk egy különleges szakmai bizottságot, amely független minden korábbi vizsgálóbizottságtól, független a vízügyi ágazattól és más jogi formáktól. A vizsgálat eredménye a napokban a rendelkezésremre állt, ezt az eredményt szeretném most néhány szóval ismertetni. Feltehetően a létesítménynek vízjogi engedélyezésével kapcsolatos anomáliák okozták a legtöbb félreértést, ezért első lépésként a vízjogi engedélyek kiadásával, az előmunkálati, illetőleg műszaki megoldások elvi meghatározásának a vizsgálatával kezdte a bizottság a munkáját. A vizsgálat elvégzéséhez felhasználtuk az ügyben kiadott összes vízjogi és előmunkálati engedélyeket, illetve a tervezéshez szükséges, tervezés t megelőző műszaki megoldás elvi meghatározásait, illetve a hajdani MSZMP Központi Bizottsága részéről bár hiányosan, de rendelkezésünkre bocsátott jegyzőkönyveket és anyagokat. Ezt a vizsgálatot azzal a szándékkal tettem, hogy a még mindig feltételesen ér vényben lévő vízjogi engedélyt ezúton visszavonjam. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy ezt nem tehetem meg. Nem tehetem, mert – bár a legkisebb létesítménynek, egy áteresznek, egy csatornának is vízjogi engedélyt kell, hogy kérjen az építtető – sem elvi, sem vízjogi építési engedélyét vízjogi hatóság nem adta ki. Az engedélyezést kötelezően megelőző, és már a tervezéshez jogosító műszaki megoldás elvi meghatározása, elvi engedély szükséges minden vízi munkálathoz. A kérdés, hogyan történhetett meg az, hogy ezt a nagy művet, amely rányomta súlyos terheit, anyagi és politikai terheit az országra, mégis elkezdték építeni. Visszamenőleg kutatva az intézkedéseket és a rendelkezésre álló anyagot, kiderült, hogy már 1958. augusztus 5én született az MSZMP Központi Bizottságának ülésén egy határozat, melynek résztvevői: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Fock Jenő, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Somogyi Miklós, Dégen Imre, Friss István, Ajtai Miklós és Csicserics István. Ezen a párthatározaton alapul tehát a bős – nagymarosi vízlépcső, korábbi elnevezésén vízierőmű építésének a megindítása. A határozat többek között a következőket mondja ki: "A Duna vízi energiájának hasznosítását helyesli és elfogadja. Sorrendben először a nagymarosi erőművet kell megép íteni. 2. Tartsuk magunkat a KGSTben létrejött megállapodáshoz. 3. Az erőműépítést 15 éves gazdasági tervben kell megvalósítani. Az államhatár az üzemvízcsatorna sodorvonalán haladjon." A legmegdöbbentőbb: ezeket az elveket abban az esetben is érvényesíte ni kell, ha számunkra hátrányt jelent. E határozat alapján a magyar Kormány kormánybiztosságot hoz létre ennek végrehajtására, melynek vezetője Apró Antal volt. A határozat szerint a tervezetet 1958. október 1jéig át kell adni. Ezután beindult egy gépezet , mely soha jóvá nem tehető károkat okozott a Duna magyarországi szakaszának környezetében, mely elviselhetetlen terheket jelentett a nemzet gazdaságának, és az ügy azóta is hullámzó és jogos felháborodással a vízügyi ágazat csaknem megsemmisítését jelente tte, holott az ágazat ez ügyben inkább szenvedője, mint kezdeményezője volt a "Dunaszaurusz" megépítésének. Erre utal, hogy már 1976ban az OVH vízkészletgazdasági központjában programokon belül elkészült a magyarországi Felső – Dunatérség összefoglaló víz minőségvédelmi regionális terve, mely teljes mértékben elítéli és elutasítja a vízlépcső építését, és felhagyásra ítéli azt. Ennek ellenére 1977. szeptember 15én Kádár János és Gustáv Husák pártvezetők közös közleményben jelentik be a bős – nagymarosi vízl épcsőrendszer építésére és üzemeltetésére vonatkozó elhatározást. A közvélemény tájékoztatása ez esetben húsz évet késett! Ugyanakkor a program már 1957ben beindult. Ezt megelőzően 1966 szeptemberében az MSZMP Politikai Bizottsága foglalkozott a mű kérdés ével. Jelen volt Fehér Lajos, Nemes Dezső, Fock Jenő és szinte az előző grémium, hogy a következő tervidőszakban a létesítmény megépüljön. Ennek a határozatnak az értelmében kezdődött el a mű építése, és folytatódott egészen 1981ig, kisebbnagyobb megszak ításokkal és különböző akadályok leküzdésével.
