Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - Az adóügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatok általános vitájának folytatása - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ)
1347 Köszönöm szépen. Tisztel t Országgyűlés! Arra kérem a felszólalókat, hogy némi önmérsékletet tanúsítsanak. Ez nem kritika a képviselő úr felé, – túlórázunk, de ezt a vitát szükséges lezárnunk, tehát a törvényjavaslatok általános vitáját. Következik Soós Károly Attila képviselő úr. Felszólaló: Soós Károly Attila (SZDSZ) SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt sajnálatomat szeretném kifejezni a költségvetési bizottság elnökeként amiatt, hogy a költségvetési bizottság néhány perccel ezelőtt megvált Palotás Já nostól, és most reagálni szeretnék néhány olyan megjegyzésére, amelyet az én felszólalásomra tett. Én komolyan azt gondolom, hogy egyszerűen nem elfogadható egy olyan elgondolás, hogy a lakosságnak tíz százalékát mentesítsük az adóterhek – vagy azok nagy r észe – alól, és fizettessük ezeket az adókat a maradék 90 százalékkal. Úgy gondolom, hogy ez állampolgári megkülönböztetés. Ezt valóban meg lehetne tenni akkor, ha remény lenne arra, hogy ez a 10 százalék valóban olyan óriási mértékben, nagyon gyorsan dina mizálja gazdaságunkat. Az emelletti érvelés sajnos mindenképpen sántít. Tudomásul kell venni, hogy ez a kínálatélénkítő adópolitika egyszerűen nemzetközileg csődöt mondott. Palotás János azt mondta, hogy az amerikai tapasztalatok nem hozhatók át ide, mert ő csak a magyar gazdaság 10 százalékára javasolja ezt. Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban az egész gazdaságra kísérleteztek ezzel. Én fel szeretném hívni a figyelmét, hogy az amerikai gazdaságban gyakorlatilag nincs állami szektor, tehát az amer ikai gazdaságnak a magyar magánszektornak megfelelő szektorával kísérleteztek, és a politika csődöt mondott. Ilyen előzmények után nem lehet szerintem jó lelkiismerettel ezt a javaslatot megtenni, amit Palotás János tett. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hog y a Szabad Demokraták Szövetsége – vagy akár személyesen én – nem támogatná a magánvállalkozások ösztönzését, de itt konkrét javaslatokat is tettem erre vonatkozóan, ezek be is vannak nyújtva. Ésszerű kompromisszumokat kell ezen a területen – mint minden t erületen a politikában – találnunk. Palotás János azzal kapcsolatban is megjegyzést tett, hogy miért nem nyújt be a Szabad Demokraták Szövetsége törvényjavaslatokat, gazdaságpolitikai elképzeléseit miért nem fejezi ki törvényjavaslatok formájában. Meg kell mondani, hogy parlamenti demokráciákban ellenzéki pártok gyakorlatilag soha nem szoktak törvényjavaslatokat benyújtani, mert ahhoz apparátus kell. Nézzük csak meg, hogy az a rengeteg módosítójavaslattömeg, ami jön – nagyrészt a kormánypártok oldaláról jö n, most is itt hordják állandóan, de az ellenzéki javaslatok nagy része is, amit apparátus nélkül nyújtanak be, dolgoznak ki – az hogy van kidolgozva. Ha az embernek van egy kis önkritikája, akkor megfelelő apparátus nélkül nem vállalkozik ilyen törvényjav aslatok benyújtására. Különösképpen nem olyan fontos törvénynek a benyújtására, mint egy adótörvény. Még egy utolsó dolog a Palotás János által elmondottakkal kapcsolatban. Én úgy foglaltam állást, hogy bár elvileg egyetértek fő vonalaiban azzal, amit Mato lcsy György – és bizonyos vonatkozásban még azzal is, amit Palotás János – javasol, de úgy gondolom, hogy ma már, négy héttel az év vége előtt, nem lehet benyújtani azokat a radikális változást előirányzó adótörvényeket, mert nem lehet őket kidolgozni, nem lehet a jövőbeli alkalmazottaikat, mint adóbeszedőket stbt kioktatni arról, hogy ezt megfelelően tudják alkalmazni. Ezzel szemben Palotás János úgy foglalt állást, hogy erre még van lehetőség és ezt meg kellene tenni. Ezt az álláspontját a Ház túlsó olda la – a kormánypártok – megtapsolták. Azt hiszem, az világos – az államtitkár asszony által elmondottakból és a miniszterelnök úr által elmondottakból – hogy a Kormánynak nem áll szándékában ezt megvalósítani.
