Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - Kérdések: - SZŐR GYULA (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - BEKE KATA művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár:
1316 Kérdés: Szőr Gyula (SZDSZ) – a művelődési és közoktatási miniszterhez – "A pedagógusok bérkövetelésének rendezési módjának tárgyában" címmel SZŐR GYULA (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Kormány a megújhodás programjában az oktatást stratégiai ágazatnak nevezi. Ezzel mélységesen egyetértünk. Az ágazat helyzete azonban ennek jelenleg ellentmondani látszik. A pedagógusok fizetésükkel rendkívül elége detlenek. Teljesen érthető módon, hiszen feleannyit keresnek, mint a hasonló végzettségű, de más területen dolgozó társaik. 1990. december 10ére a pedagógusok országos demonstrációt terveznek. Félő, hogy ha nem kezelik kellően ezt az ügyet, akkor a tovább iakban súlyosabb következményekkel is járhat. Kérdem az államtitkár asszonyt, tervezneke avagy folytatnake már jelenleg is az illetékes érdekvédelmi szervezetekkel ez ügyben igazi konszenzussal kecsegtető egyeztető tárgyalásokat. Köszönöm szépen. (Kis ta ps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre Beke Kata államtitkárnő válaszol. Beke Kata művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár válasza BEKE KATA művelődési és közoktatási minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Há z! Tisztelt Képviselő Úr! Örömmel válaszolok a kérdésére, mert nem arról van már szó, hogy fontolgatjuk a szakszervezetekkel való tárgyalást, hanem folyamatosan tárgyalunk a különböző szakszervezetekkel. Az utolsó tegnap volt, az első jó néhány héttel ezel őtt, és természetesen folyik tovább ez az egyeztetés. A közoktatás területén szervezett nyolc legnagyobb szakszervezettel tárgyalunk, a kultúra területén 18 ilyen szakszervezet működik, a felsőoktatásban foglalkoztatottaknak pedig 12 szakszervezetével tárg yaltunk. Visszatérve a legégetőbb kérdésre, a közoktatásra, közösen állapítottuk meg azt, hogy milyen mértékben tudunk béremelést elérni a rendelkezésünkre álló keretek között. Teljes volt a konszenzus abban, hogy összesen 42 százalékos fizetésemelést terj esztett elő a tárca. Ebben benne foglaltatik az a 10 százalék, ami az elmaradt, még Glatz Ferenc minisztersége alatt megígért béremelés utolsó harmada volna, 20 százalék fizetésemelés, és az egyéb értelmiségi anyagi ágazatoktól való elmaradás, amelyiknek a mértéke azért hála istennek nem 50 százalék, annyira nem fekete a világ, de éppen elég nagy, és azok a jövedelmek sem nagyok. Úgyhogy ezt szerettük volna elfogadtatni, ez a 42 százalék került a Kormány elé. Az ország ismert helyzetében erről – sajnos – ne m lehet szó, minden bizonnyal a 30 százalék lesz az, amelyik a Kormány által is elfogadásra kerül. Ennek egyébként 7,7 milliárd a vonzata, a 42 százalék 15 milliárdot jelentett volna. Látom a pénzügyi államtittkár kollégám arcán azt, amit mint lehetőségről , mint irrealitásról szóban is hallottunk. Nemcsak a bérrendszerről tárgyaltunk egyébként, pontosabban erről a százalékos fizetésemelésről, hanem egy új bérrendszer kialakításáról is. Ugyanis nem kívánjuk a most feltehetően csak 30 százalékos, a jövőben re méljük, hogy sokkal nagyobb fizetésemelést az eddigi automatizmus szerint a pedagógusoknak juttatni, amely szerint a kis fizetésű kis emelést kap, a nagy fizetésű nagy emelést kap. Ezen szeretnénk változtatni, és helyrehozni az ország egyes részei és Budap est, illetve Budapest egyes kerületei közötti fizetési aránytalanságokat is. Ez a tárgyalás a közeljövőben fog folytatódni a különböző szakszervezetek és szakértők bevonásával. Természetesen a demonstrációról tudunk. Azt is tudjuk, hogy a szakszervezetek e gyike nem tüntetést, hanem nagygyűlést szervez, éppen azért, mert tudatában van az ország helyzetének.
