Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BOTOS KATALIN pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
1288 el kell döntenünk, hogy az úgynevezett gazdasági rendszerváltás kezdésének időpontja 1991. január 1je lesz, vagy úgy döntünk, hogy ehhez a szükséges felkészülés még egy egész évet igényel. Azt valamennyiünknek tudni kell, hogy azokat a gazdasági törvényekhez kapcsolódó jogi szabályozásokat, amelyek között ez év végéig a magyar gazdaság mozgástere meghatározásra került, még nem ez a Parlament alkotta meg, elveit a politikai rendszerváltásunk előtti kormányzati politika határozta meg. Igaz, elképzelhető lett volna egy olyan kormányzati döntés, amely nem várja meg az év végét egy új típusú gazdaságpolitika meghirdetésével. Ezt nagyon sokan várták a rendszerváltást követően. Mégis magam is azt hi szem, ez nem volt reális igény egy olyan típusú politikai kormányzati váltással szemben, ahol a megalakult új Kormánynak nem állhatott rendelkezésére egy, korábbi évtizedekben megszerzett kormányzati tapasztalat, kellő információs bázis. Az elmúlt hónapok számos eseménye azonban figyelmeztető jelként kell, hogy mutassa: a társadalom többsége ezt az egyébként tényt nem tudja, vagy nem is akarja tudni. Ők az átmenet hosszú éveiben kívánták és akarták a változást, s így nehezen viselik el, hogy további hónapok telnek el érdemi fordulat nélkül. Éppen ezért tartom rendkívül veszélyesnek a Képviselőház számára most előterjesztett törvényjavaslatok egészét abban az esetben, ha az érdemi változtatás nélkül elfogadásra kerülne a Parlamentben. Bár magam részéről tagad om az előterjesztés azon szakmai állítását is, hogy egy valódi fordulathoz a gazdasági jogalkotásban hosszabb időre lett volna szükség, azaz jelen esetben még egy évre. Azt viszont biztosan állítom, hogy az előterjesztés nem számol a szakmai indokrendszeré n túl az úgynevezett társadalmi tényezővel, azzal, hogy a gazdasági folyamatok, a gazdaság szereplői egészen biztos, hogy nem adnak még egy évet felkészülésre a gazdaságpolitikának. 1991 közepén bármely társadalmi feszültség megjelenésekor egyszerűen komol ytalan érv lesz a konfliktus rendezésének szándékában, ha a Kormány a konfliktus okozójaként még mindig a másfél évvel korábban leköszönt korábbi Kormány felelősségét kívánja csupán bemutatni. Az előző gondolatok esetleges elfogadásakor is természetes refl exként jön elő ma társadalmunkban, hogy létezike olyan megoldás, amellyel az előbb elmondottak elkerülhetők, amelyet a társadalom döntő többsége támogatni tud, amely a múltban való okok bemutatásán túlmenően a társadalmi, gazdasági áldozatok kérésekor azt is be tudja mutatni, hogy az áldozatok után milyen eredményre számíthatunk, és nemcsak arra szorítkozik, hogy az áldozatok miből következnek, miért nem tudjuk azt elkerülni. Szeretném, ha képviselőtársaim figyelmükkel megadnák számomra azt a lehetőséget, hogy bebizonyítsam, erre még a mai nappal kezdődően és az évből még hátralévő igen rövid idő ellenére is van lehetőség, van ilyen megoldás. Igaz, hogy nagyon sok időt veszítettünk. Igaz, ma már nagyon nehéz lenne új adótörvényeket, új költségvetést alkotni . Jelentős kompromisszumokat kell tehát kötni annak érdekében, hogy a változatlan szemléletű költségvetés és szinte azonos adótörvények keretein belül hajtsunk végre egy olyan átrendezést, amely az eddigi folyamatokat megfordítja, amely mindenki számára eg yértelművé teszi, hogy a gazdaságban is rendszerváltásra került sor. Igenis létezik olyan megoldás, ahol az átrendezés következtében egészen más eredményt kapunk, olyat, amely már nem előkészíti a teljes fordulatot, hanem annak lehetőség szerinti részét 19 91ben meg is lépi. Fejes Attila képviselőtársam és az általam beterjesztett mintegy 30 törvénymódosítási javaslat ezt a célt szolgálja, és ezért kérem képviselőtársaimat, ekként vizsgálják meg. Azt, hogy e szándékunk közel sem egyedülálló, bizonyítja, hog y a törvényjavaslathoz képviselőtársaim által benyújtott nagyszámú módosító indítvány igen jelentős része szellemében ugyanez irányba utal, még akkor is, ha azt nem illesztette esetleg egy komplex rendszerbe. Nyilván e kérdés megfontolására, szükségességér e utal az is, hogy a Kormányban részt vevő szakmai elképzelések sem csak részletekben térnek el egymástól, hanem érdemi és szemléletbeli különbségeket is tartalmaznak.
