Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény... - CSÉPE BÉLA (KDNP)
1279 delegáció – a mellyel tegnap módom volt tárgyalni – azért jött hazánkba, hogy széles körű kapcsolatokat teremtsen a magyar Országgyűléssel, mindenekelőtt annak külügyi bizottságával. Kívánom, hogy tárgyalásaik sikeresek legyenek, és hogy jól érezzék magukat Magyarország on. (Taps.) Folytatjuk vitánkat. Soron következik Csépe Béla, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka. Felszólaló: Csépe Béla a KDNPképviselőcsoport nevében CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Törvényhozási munkánk egyik legkritikusabb pontjához érkeztünk. Hazánkban a múlt örökségeként – szeretném hangsúlyozni: a múlt örökségeként – az eddig legkritikusabb költségvetést és az ezzel szorosan összefüggő adótörvényeket kellene megalkotni viszonylag rövid idő alatt. A helyzet tulajdonképpen évek óta majdnem ugyanaz. Leegyszerűsítve és hasonlattal élve: a Nemzetközi Valutaalap, a költségvetés és az adótörvények "Bermudaháromszögében" vagyunk évek óta. Ebből a háromszögből csak a potenciális magyar gazdaság megteremtésével tudunk kitörni, ezért vélemén yünk szerint ennek kell mindent alárendelni, nemcsak a távlati jövőben, hanem már most is. Csak ennek a megteremtésével tud bekövetkezni a sokak által említett lakossági tehernek a csökkentése. Többszintű dilemmánk összetevői a következők. Hogyan lehet gúz sba kötötten előrelépni – de mégis előre kell lépni; hogyan szembesüljünk választóinknak tett ígéreteinkkel – mint ezt több előttem hozzászóló már fölvetette – és nem utolsósorban az időtényező. Dilemmánk feloldására frakciónkban a következő vélemény alaku lt ki. A nemzet érdeke, hogy e kényszerítő körülmények között is a legoptimálisabb megoldással, határidőre – tehát még ebben az évben – költségvetésünk legyen, és az ahhoz tartozó adótörvények is megalkotásra, illetve a módosítások elfogadásra kerüljenek. Ezért úgy gondoljuk, hogy akár hosszabbított ülésekkel, akár szombatvasárnap feláldozásával is kerüljük el azt, hogy a fiatal magyar demokrácia első évét jóváhagyott költségvetés nélkül zárjuk. Kerüljük el ezt az igen rossz jelzést az IMF és a nemzetközi pénzvilág felé. A választóinknak tett ígéreteinkkel való szembesülés: továbbra is valljuk választási programunk alapján, hogy a potenciális magyar gazdaság megteremtésének eddig is meghirdetett, de még meg nem valósított útja az egyedüli út, és ez a magánt ulajdon dominanciáján alapuló szociális piacgazdaság, a vállalkozás élénkítése. Ettől nem kell eltérni ebben a kényszerítő helyzetben sem. Természetesen adódtak ennek az évnek a folyamán olyan objektív körülmények, amelyek befolyásolják az új helyzetet, te hát a mostani helyzet nem azonos a tavaszi, a választások előtti helyzettel. Mi hatpárti konszenzus elérésére törekszünk arra vonatkozóan, hogy éppen a jövőbeni felemelkedés érdekében egyrészt legyen az év végéig költségvetésünk, másrészt, hogy az ennek le gfőbb fedezetét biztosító adótörvényekben a lehetséges változások átvezetésével szülessék meg a törvény. Ezeknek a változtatásoknak a határa nyilvánvalóan korlátozott. Nem lehet az áttörést, az annyira kívánt áttörést mind a három adónemben ebben az évben elérni, de az ebbe az irányba történő mozgást a szűkített keretek között is lehetségesnek tartjuk. Szükségesnek tartjuk ugyanakkor ebben a vitában is leszögezni, hogy minél hamarabb jelöljük ki az adószabályozásban a rendszer jellegű változás, az áttörés i rányát. Minél hamarabb. Nem ennek a vitának a konkrét témája, de ehhez haladéktalanul hozzá kell kezdeni, és ebben úgy vélem, a hat párt egyetértésével kell majd tovább munkálkodni. Az utóbbi szempontból a legproblematikusabb a vállalkozási nyereségadó. Mi vel a vállalatok többsége még valós tulajdonosi motivációkkal nem rendelkezik, nem eléggé profit- és
