Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 4. kedd, az őszi ülésszak 22. napja - A vállalkozási nyereségadóról és az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, illetve az általános forgalmi adóról szóló 1989. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, illetve a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény... - ELNÖK (Szabad György): - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
1272 De legyen szabad rámutatnom arra is, hogy a vállalkozásélénkítő adónemek helyes megtalálása ugyancsak létszükséglet az ország szempontjából! Nagyon figyelemreméltónak tartom a szabad demokraták ezzel kapcsolatos kezdeményezését, és konkrétan vis sza fogunk erre térni, amikor ide fogunk érni annak megtárgyalása kapcsán. Mindenféleképpen arra van szükség, hogy a vállalkozásélénkítő politikában találjunk valami újat, mert az a gazdasági politika, amelyet jelenleg folytatunk, egész egyszerűen alkalmat lan a kis- és középvállalkozások megsegítésére, sőt legyen szabad kimondanom, éppúgy, mint a mezőgazdaságnál, addig, amíg harminc százalék kamatot lehet kapni a bankban, addig, amíg ilyen teher mellett lehet bármiféle vállalkozást megkezdeni, addig nyilván való, hogy az egyéb vonatkozású vállalkozások is éppúgy az öngyilkosság határát súrolják, mint a mezőgazdasági vállalkozások. Rendkívül fontosnak tartjuk a szociális védőhálónak olyan megteremtését is, amely a lakosságnak a legkiszolgáltatottabb részét véd i – akkor, amikor mi most az adónemeket meg fogjuk reformálni, hogy ezeket helyesen alkalmazva a lakosság legszegényebb rétegeit megmentsük mindattól a borzalomtól, amely egyéb körülmények között sajnos elkerülhetetlennek látszik a jelenlegi gazdasági hely zetünkben. Nagyon fontosnak tartom, igen tisztelt Ház, hogy akkor, amikor az egyes adónemek helyes kialakítása itt a Parlament előtt konkrét módosító indítványokban napvilágot fog látni, akkor a hat párt és a függetlenek egyeztessük az álláspontjainkat, me rt nem lehet abban az esetben megtalálni a helyes megoldást, hogy ha a pártok között most elkezdődik egy vetélkedő, hogy a lakosság felé jelezvén a kedvező szándékot, egymást túllicitálva fogunk majd adónemcsökkentésekre nézve módosító indítványokat előter jeszteni, és ezeket nem hozzuk összhangba az ország teherbíró képességével. Tehát igenis nagyon helyes kezdeményezés az, hogy az elnök úr a házbizottság határozatára való hivatkozással ezeknek a törvényeknek az együttes általános vitáját rendelte el, de ép púgy helyes kezdeményezés lenne az is, hogy a költségvetés egészén belül vizsgáljuk meg ezeket a kérdéseket, mert így lehet csak a helyes adónemeket kialakítani, így lehet az országot a jelenlegi katasztrofális gazdasági helyzetből kivezetni. Köszönöm a tü relmüket, és már most jelzem előre, hogy a Független Kisgazdapárt frakciója a helyzetnek megfelelően számos módosító indítványt fog előterjeszteni ezen törvények kapcsán. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Békesi László, a Magyar Szocialista Párt vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Békesi László az MSZPképviselőcsoport nevében BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rendkívül nehéz feltételek között kezdi meg a Ház a három alapvető adótörvény módosítására vona tkozó vitát. Rosszak ezek a feltételek, hiszen a háttérben romló gazdasági körülmények húzódnak meg; ezekről az előttem szóló képviselőtársaim beszéltek. De rosszak a feltételek azért is, mert példátlanul rossz az az információs bázis, az az ismeretanyag, amelyre a képviselők támaszkodni tudnak az adótörvények módosítási javaslatainak vitájában. Nincs előttünk az a gazdaságpolitikai program, amelynek megvitatása nélkül egész egyszerűen esélyünk sincs arra, hogy megítéljük, létezike 1991ben más gazdasági p álya, más növekedési ütem, más jövedelemtermelési és elosztási mechanizmus, mint amelyre épül a Kormány törvényjavaslatcsomagja, és természetesen a költségvetési csomag is. Ismerjük ugyan már a költségvetés 1991. évi eredeti előirányzatainak tervezetét, de abból kell kiindulnunk, hogy ezeknek az előirányzatoknak a kiadási oldalát a Kormány determináltnak, merevnek, csökkenthetetlennek ítéli meg, eleve meghatározva ezzel azt a jövedelemcentralizációs bevételi tömeget, amelyet az adótörvényekkel kell bizto sítani.
