Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 3. hétfő, az őszi ülésszak 21. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
1202 lapszerkesztő és lelkiismeretes helytörténész után az igazságszolgáltatás szavát is méltán várják az emberek. A kiontott vérért nem vért követelnek. Az elmúlt évek során – még ellenzéki pozícióból – többször alkalmam nyí lt meghallgatni az 1956os szerepvállalásukért meghurcoltakat, börtönviselteket, tanúja és részese voltam, miként gyógyul fel egy város a történelmi amnéziából, nyeri vissza emlékezetét, vagyis a saját tudatát, és mindeközben lenyűgözött, milyen gyorsan sz igetelődtek el a "szemet szemért" elv képviselői, és miként magasodnak fel éppen azok, akiknek személyes okuk, zsigerükből fakadó követelésük lehetne a bosszúállás. Az igazság kimondásának szükségessége mellett, amelynek során neveknek kell elhangozniuk, é ppen ők hívtak fel a nemzeti megbékélésre, éppen ők, a jóvátehetetlenül tönkretett életűek. A halottakon, megrokkantakon kívül az ő erkölcsi nagyságuknak tartozunk a legtöbbel. Tisztes munkát végezhetne hát a Történelmi Felelősséget Vizsgáló Bizottság, fak adna feladata a Justitiatervből. Mindezeket megfontolva intéz majd kérdést képviselőtársam, Speidl Zoltán a Kormány illetékeséhez és a legfőbb ügyészhez. Jó lenne majd érdemi válaszokat hallani. És végezetül: Barátaim! A pillanat megfellebbezhetetlen prag matizmusában ott csírázik jövendő bukásunk is, ha nem tartjuk számon cselekedeteink vezérlő elvei között közösségünk, minden emberi közösség erkölcsi parancsait. Mert ne feledjék: nem csupán gazdaságot, nemzetet is építünk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (T aps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Gáspár Miklós képviselőtársunk. Napirend előtti felszólaló: Dr. Gáspár Miklós (KDNP) GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! November 18a és 22e kö zött az európai országok, valamint az Egyesült Államok részvételével "Alkotmányosság Európában" címmel konferenciát rendeztek a román fővárosban. Jelenlegi Parlamentünk történetében ez volt az első alkalom, hogy a magyar Országgyűlés – egy képviselője álta l – hivatalosan is képviseltette magát egy olyan alkotmányjogi konferencián, amelyen sok ország parlamenti képviselője mellett a román parlament alkotmányelőkészítő bizottságának számos – köztük több magyar nemzetiségű – tagja is részt vett. A magyar Orsz ággyűlés alkotmányjogi bizottsága részéről engem ért az a megtiszteltetés, hogy a konferencián a magyar Országgyűlést képviselhettem. Tekintettel a konferencia tárgyára, úgy gondolom, nem kell külön indokolnom a konferencia jelentőségét és azt, hogy Magyar országnak milyen nyomós érdekei fűződnek ahhoz, hogy Románia is részese legyen a közös "európai háznak", hogy Európában – és azon belül Romániában is – valóban az alkotmányosság, a jogállamiság elvei érvényesüljenek. Szeretném nyomatékosan kiemelni annak a ténynek a különös jelentőségét, hogy Romániában jelenleg nincs alkotmány és nem jöttek még létre az alkotmányos jogállamiság egyéb intézményei sem, mint például az alkotmánybíróság. Az eddigi alkotmányt hatályon kívül helyezték, az újnak az előkészítése p edig most folyik. A konferencia célja éppen az volt, hogy a román alkotmány kodifikációjára tekintettel tapasztalatcsere céljából elemzés tárgyát képezzék a jelenlegi európai alkotmányok és az európai alkotmányosság más jogintézményei. Romániában helyi önk ormányzati szinten sincs még alkotmányos rendezés, hiszen önkormányzati törvény hiányában önkormányzati választások sem voltak. A helyi vezetőket nem választották, hanem felsőbb szervek nevezték ki. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak különösen nem mindegy, hogy milyen lesz a most születő új román alkotmány. Ez az új alkotmány hosszú időre meghatározhatja a Romániában élő nemzetiségek sorsát, beemelheti őket az alkotmány sáncai mögé, de részben vagy egészben ki is zárhatja onnan őket.
