Országgyűlési napló - 1990. évi őszi ülésszak
1990. december 3. hétfő, az őszi ülésszak 21. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
1203 A konferencián és a rés ztvevők közötti magánbeszélgetésekben is nem egyszer képezte vita tárgyát az egységes nemzetállam, illetőleg a többnemzetiségű állam gondolatköre, az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok léte, illetőleg terjedelme és védelme, e jogok szabályozásának techn ikája, a nemzetiségi alapon történő szerveződés lehetősége és a nemzetiségek képviselete a törvényhozásban és a helyi testületekben. Reményt keltő és lehangoló jelek egyaránt voltak. Reményt keltő volt a román alkotmányt előkészítő bizottság elnökének a ny ilatkozata, amely szerint a kisebbségeknek minden megkülönböztetés nélküli fejlődési lehetőséget kell biztosítani, és mélyen lehangoló volt az otttartózkodásom alatt a parlamentben elhangzott azon felszólalás, amely rendkívül brutális támadást intézett a magyar nemzetiség által sugárzott televízióadások ellen. És itt térek rá arra, amiért tulajdonképpen éltem a napirend előtti felszólalás lehetőségével. A történelem úgy hozta, hogy akár akarjuk, akár nem, Magyarország és a magyar Parlament, és mi, valamenn yien, eltagadhatatlanul felelősek vagyunk azért, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek magyarországi helyzete tekintetében modellértékű megoldást tudjunk felmutatni Európa és szomszédaink irányába. Felelősségünket növeli a jelen történelmi pillanat, amikor a KeletEurópa térségében tornyosuló gazdasági és szociális szakadék mellett pusztító, sovén indulatok is teret nyerhetnek. Sok mindent megtettünk már e téren. Hivatkoznék itt például Alkotmányunk, valamint az önkormányzati, és az önkormányzati választójo gi törvény nemzeti és etnikai kisebbségeket védő rendelkezéseire. Meg kell azonban állapítanom, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi kérdés teljes körű és modellértékű rendezése még nálunk sem történt meg. Nincs még a kérdést átfogóan rendező nemzetiségi t örvényünk, megoldatlan a nemzetiségek törvényhozási képviselete – hogy az egyéb kérdéseket ne is említsem. Tudom, számos mentőkörülményt lehet felhozni arra vonatkozóan, hogy e kérdéskör miért nincs még megnyugtató an rendezve. Tudom, hogy a törvényhozási munka így is túlfeszített, hiszen a rendszerváltás folyamatában szinte minden kérdést egyszerre kellene megoldanunk. Ennek ellenére, szinte a természeti törvény erejével, meg kell tudni ragadni azt a történelmi lehe tőséget, hogy a román alkotmány születésekor, most, amikor külföldi példákra is tekintenek, elmondhassuk, hogy Magyarországon a nemzetiségi kérdés mintaszerűen rendezett. E téren máris késésben vagyunk, hiszen a román alkotmány alapelvei, beleértve a válas ztójogi rendezést is – amely eldönti, hogy nemzetiségi alapon létrejött szerveződés egyáltalán indulhate az 1992re tervezett választáson – és az alkotmány felépítésének rendszere idén decemberben elkészül, és a parlament plenáris ülésének vitájára bocsát ják. Ezt követően pedig megkezdődik a részletek, a paragrafusok kidolgozása. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy esetleg, okkal vagy ok nélkül, de hivatkozási alap lehessen az a tény, hogy a nemzetiségek kérdéskörét teljes körűen még Magyarország sem rende zte. Nem tehetjük meg, hogy most, amikor a magyarság heroikus küzdelmet folytat Romániában az Európában már megvalósult nemzetiségi jogokért, mi is ne erőnkön felül siessünk e kérdés szabályozásával, és kevés befolyásolási eszközünk egyikeként a példa erej ével ne mutassuk fel saját rendezésünket. Különösen nem tehetjük ezt meg a jelen történelmi pillanatban, amikor a magyarromán államközi kapcsolatok rendkívül törékenyek, amikor ottlétem alatt és azóta is sorozatos tömegtüntetések zajlanak Romániában és bi zonytalan a jövő. Parancsoló szükségességnek tartom tehát, hogy mielőbb szülessék meg a nemzetiségi törvény, és az egész nemzetiségi kérdés példaértékű rendezése. A magyar Országgyűlés semmiképpen sem engedheti meg magának, hogy e téren bármely történelmi esemény készületlenül találja, hogy ne mondhassa el tiszta lelkiismerettel, hogy erején felül is mindent megtett, ami e kérdés rendezésében rajta múlott. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Szót kért Horváth Balázs belügym iniszter úr. Napirend előtti felszólaló: Dr. Horváth Balázs belügyminiszter
